90494. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető épület

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI M^mK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90494. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Szétszedhető épület. Fekete Mihály burkolómester Budapest. A bejelentés napja 1924. évi április hó 19-ike. Magyarországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 4-ike. A találmány szétszedhető épületre vo­natkozik, melynek elemei kész állapot-) ban, ú,gy belső, mint külső vakolással el­látva, kerülnek az építkezés színhelyére, 5 ahol egyszerűen összerakják őket. A találmány szerint épület kétf ajta elemi­ből van összerakva, még pedig egyrészt ol­dalt egymásba fogódzó, felső lapjukon hor­nyolt alaptéglákból, melyek a sarokilLesz-10 tések helyén, rézsútos kiképzést nyernek és másrészt az épület magasságának meg­felelő, az alaptéglák hornyaiba illeszkedő és egyúttal oldalt egymásba fogódzó fal­lapokból. 15 A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1—3. ábrák az alaptéglának elől-, oldal-és felülnézetét. A 20 4—6., illetve 7—9. ábrák a sarokillesz­téshez való alaptégláknak, ugyancsak elől-, oldal- és fölülnézetét szemléltetik. A 10—11. ábrák a fallemez alaprajzát és előlnézetét. A 25 12. ábra a beszerelt fallemezeket tar­talmazó épületrész alaprajzát mutatja. A 13. ábra részletrajz. A 14. ábra a kész épület homlokzata. Az alapozáshoz a találmány szerint 30 használt alaptéglák felső lapjukon (2) hosszhoronnyal ellátott (1) négyoldalú ha­sábok, melyek egyik homlokoldalukon fecskefarkalakú (3) nyúlvánnyal, a má­sik homlokoldalon ezzel1 korrespondeáló 35 (4) kivágással vannak ellátva, melyekbe a szomszédos alaptégla beszögelése kap­csolódik (3. ábra). A gyárilag előkészített betontéglákat az épület alaprajza mentén úgy helyezzük el, hogy egymásba kapcso­lódnak, míg a sarokillesztéshez egyik olda- 40 lukon 45° alatt lerézselt (9, 12) alaptéglák szolgálnak (4—9. ábra). Ezeknek felső lapja is (2) hosszhornyot tartalmaz és a szomszédos, normál-ialaptégla (3) nyúlvá­nyát felvevő (4) kivágás is meg van raji- 45 tuk, csupán a sarokillesztés helyére kerülő végén rézsútos (10) élt tartalmaznak, mely a szomszédos (12) alaptégla ugyancsak lerézselt (10) élével ütközik, míg a (9) tégla alsó (11) nyúlványa a (12) téglának 50 (13) kivágásába illeszkedik. Az alap tég­lákba az egyik oldalon a háromszögkereszt­metszetű (8) bordával és a másik oldalon az ezen bordával korrespondeáló (7) ki­vágást tartalmazó (5) fallapokat csúsz- 55 tatjuk be, melyeknek magassága az épület falmagasságának felel meg. A falapok összekapcsolására a lapok illesztési helyei fölé elrendezett (15) pántok szolgálnak (13. ábra), melyeket kerek kivágásaikkal 60 a fallapok vízszintes felső oldalaiba be­eresztett (16) csavarorsókra helyezünk és (17) anyák segélyével leszorítunk. Ezen anyák lazítása után az épület szétszedhető. A fallemezek gyárilag előkészítve kész álla- 65 pótban, belső és külső vakolással: ellátva kerülnek az építkezés színhelyére. A fal­lapok vagy salak-cement-betonból, vagy heton-/műkőből, vagy kőliszt, fűrészpor és szecska vagy polyva és víz, valamint mag- 70 neziumklorid keverékéből állnak. Egy-egy fal 4—6 táblából van összeállítva. A tető­nek normális tetőszerkezete van. Szerkezeti részleteiben a találmány sok­féleképen módo§ítható. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom