90487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonásra, szövésre és papírgyártásra alkalmas rostanyag előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. HAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90487. SZÁM. — XTVa J. (XlIJ/a) OSZTÁLY. Eljárás fonásra, szövésre és papírgyártásra alkalmas rostanyag előállítására. Engrel László gazdálkodó Miskolc. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 19-ike. A találmány célja, hogy a szálas anyagok előállítására eddig használatos növényi nyersanyagokon kívül új növényi nyersanyagokat vonjon be a textil- és 5 papíriparba és pedig olyat, amely nagy tömegekben áll rendelkezésre és egyéb hasznos termékeire való tekintettel eddig is termeltettek ugyan, de szálas anyagokra fel nem dolgoztatott. A kitűzött feladat 10 megoldásával az ezen célra alkalmas növény termelése természetesen fokozott gazdaságossággal történhetnék és emellett a textil- és papíripar úji rost anyaggal gazdagodnék, ami ezen iparokra rendkívül 15 nagy fontossággal bírna. Ezirányú kísérleteim arra a rendkívül meglepő eredményre vezettek, hogy a babszárakból nemcsak hogy kitűnő minőségű textilanyagot lehet előállítani, hanem ez 20 egyúttal igen nagy termelési hányaddal is történhetik, amennyiben megfelelő feldolgozással a szárított babszárra számítva 25—50% fonásra alkalmas rostanyagot és 4— 5<>/o papírgyártásra használható csepiit 25 kaphatunk. A találmány következtében a babs:'.ár, amelyet eddig úgyszólván értéktelen huliadékanyagnak tekintettek, nagy ipari jelentőségű nyers anyaggá válik. 80 Minthogy a babszárnak háncsrostjai alkotják az előállítandó értékes rostanyagot, előállításuk céljából arra kell törekednünk, hogy ezeket a babszár fás részeitől és az inkrusztáló anyagoktól minél tökéle-35 tesebben elkülönítsük. Kitűnt, hogy erre a célra nagyjában ugyanazok a módszerek alkalmazhatók, amelyek a kendernövény feldolgozásánál szokásosak és hogy dacára a két növény egészen eltérő növénytani 40 struktúrájának, a kender feldolgozásánál szokásos módszerek, berendezések, készülékek és gépek itt is felhasználhatók, úgyhogy adott esetekben még új befektetésekre sincs szükség, Fontos mindenekelőtt, hogy a babszár 45 a kellő időpontban kerüljön feldolgozásra. Azt találtam, hogy ez akkor következik be, amikor a babtermelés beérett, levelei sárgulnak és hullanak. Ekkortól kezdve vannak a babszár háncsrostjai annyira kifej- 50-lődve, hogy azok a fásrészektől és inkrusztáló anyagoktól elkülöníthetők és hosszú, szilárd, finom szálas anyaggá dolgozhatók fel. A száraz termést célszerűen még a tői- 55 vön leszedjük, hogy a szárakat a töréstől megóvjuk. A szárak feldolgozása a gyökér és az alsó, túlságosan elfásodott szárrész nélkül történik. Ezeket vagy úgy választjuk el, hogy a szárakat sarlóval levág- 60 juk vagy pedig azokat fészkenként gyökerestől kihúzzuk és csomókban vágjuk le utólag a gyökereket és az alsó szárrészeket. Az így előkészített szárakat csomókba 65 kötve — folyóbabszárakat előzetesen megcsavarva — kender módjára 2—3 hétig áztatjuk. A gyökér és az alsó szárrész előzetes levágása rendkívül meggyorsítja az áztatás hatását. Ha a háncsrost a fás rész- 70' tői teljesen elvállott, a szárakat — lehetőleg folyóvízben — jól kimossuk és megH szárítjuk. Ezután következik a száraknak a kender feldolgozásánál szokásos bunkolása vagy 75, tilolása, törése vagy dörzsölése és gerebenezése, amely műveletek az üzem nagysága szerint akár kézzel, akár gépekkel foganatosíthatók.