90471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék az erjedés fokozására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leiras 90471. SZÁM. — IV/a. (IV /b.) OSZTÁLY. Eljárás és készülék az erjedés fokozására. Bürg-er Dezső sörgyáros Marosvásárhely. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 18-ika. Az erjesztő folyamatok gyorsítására és más irányú javítására, különösen nagyobb hozadék elérése céljából, már a legkülönbözőbb eljárásokat hozták javas-5 latba, melyek közvetlen vegyi vagy biológiai módszerekből indultak ki és melyek hosszadalmas előkészítést vagy egyéb, bonyolult, kényes és költséges műveleteket igényeltek. 10 Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás mely mindennemű erjedés fokozására alkalmas, az eddigiektől már az alapelv tekintetében is teljesen eltérő módszert alkalmaz, mely a kitűzött cél eléré-15 sére, a szokásos erjesztési folyamatok mellett, aránylag egyszerű és igen hatásos kiegészítő műveletet igényel. A találmány lényege mindenekelőtt abban áll, hogy az erjedő folyadékon villamos egyenáramot 20 bocsátunk keresztül és ezt az egyébként szokásos feltételek között végbemenő erjedés folyamán bekapcsolva tartjuk. Az alábbiakban az eljárás gyakorlati keresztülvitelének részletműveleteit és az eljá-25 rás hatását világosság kedvéért mindjárt a találmány szerinti készülékkel kapcsolatban ismertetjük. Az erjesztő anyagot felül nyitott, vagy zárt, hengeralakú vagy négyszögkereszt-80 metszetű edénybe vagy kádba töltjük. Az edény anyaga bármily rossz villamosságvezető lehet, vagy magát az edényt jó vezetőből is készíthetjük, ez esetben azonban annak falai lakk, zománc, vagy 35 más szigetelő-, valamint sav- és lugálló anyag rétegével gondosan bevonandók. Az edény alakja lehetőleg úgy választandó meg, hogy keskeny, magas folyadékoszlopot nyerjünk, amivel az eljárás 40 előnyeit jobban kihasználjuk; elméleti akadálya végtelenül magas folyadékoszlop alkalmazásának sincsen, gyakorlatilag azonban szem előtt tartandó az a kísérletileg megállapított határ, mely szerint a folyadékoszlop magassága az alap átmérő- 45 jének négyszeresét nem haladhatja meg. Ezen folyadékoszlop alkalmazásának gyakorlati előnye az, hogy egyrészt a villamos ellenállás mérsékelt határok között marad, miáltal az átmenő áramnak cél- 50 szerű, (alább említendő) sűrűsége aránylag alacsony feszültségekkel érhető el, ami a szigetelést megkönnyíti, másrészt pedig az erjedő cefréből felszabaduló gázok (széndioxid) könnyebben távoznak el. 55 Az edény feneke szénből készült elektródákkal lehetőleg teljesen beborítandó, de legalább is a fenék területének felerészét kell elektródákkal beborítani, hogy az áram hatása alatt fejlődő oxigénnel és az 60 átmenő elektromossággal ugyanazon időben lehetőleg nagy átmérőjű folyadékoszlop legyen érintkezésben, mert mind a két tényező (oxigén és átmenő áram), az élesztősejtek szaporodását és fokozottabb 65 életműködését vonja maga után. Ezáltal a főerjedés gyorsabban áll be és az erjedésre káros baktériumok fejlődésére kevesebb idő és alkalom marad. A szénelektródák bármily fajtájú szénbői, pl. retorta-szénből, grafit vagy faszénből állhatnak; legalkalmasabbak a sajtolt retortaszénből készült lemezek, oly minőségben, amilyenben azokat galvánelemek céljaira állítják elő. A szénelektródákat 75 egymással fémkötések révén kötjük öszsze, azonban e fémkötések, valamint az áramot ezen elektródákhoz hozzávezető fémvezeték szigetelő anyaggal (lakk, zománc, vagy porcellán stb.) gondosan bevo- 80<