90430. lajstromszámú szabadalom • Kenyérsütésre és szobafűtésre is használható takaréktűzhely

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 90430. SZÁM. — n/h. OSZTÁLY. Kenyérsütésre és szobafűtésre is használható takaréktűzhely. Kiss János kőművesmester Salgótarján. A bejelentés napja 1925. évi február hó 21-ike. A találmány olyan takaréktűzhelyre vonatkozik, mely csappantyúk megfelelő beállítása után, egyszersmind kenyérsütő kemence gyanánt, valamint szobafűtésre 5 is használható. Erre a célra a takarék­tűzhely rostóiyáról elvezető füstcsator­nába olyan csappantyúk vannak beik­tatva, melyeknek kívülről foganatosítható beállításával a takaréktűzhely felső leme-10 zét alulról súroló füstgázok, mielőtt a ké­ménybe vezettetnének, egy a takaréktűz­helybe beépített kenyérsütő kemence kö­rül és esetleg egy a szomszédos szobában vagy szobákban felállított fűtőkályhához 15 vagy kályhákhoz vezető füstcsatornába terelhetők, úgyhogy — a csappantyúk állása szerint — a takaréktűzhely vagy csak mint ilyen, vagy mint ilyen és mint kenyérsütő kemence, vagy, utóbbival 20 együtt vagy utóbbi nélkül, szobafűtésre is használható. Azonkívül a takaréktűzhely még az egyébkor szokásos közönséges sü­tővel és vízmelegítővel is el van látva, melyek, megfelelő csappantyúk beállításá-25 val, szintén be- vagy kikapcsolhatók az üzemből. A találmány egy foganatosítási példája a mellékelt rajzon van bemutatva, me­lyen: az 30 1. ábra a takaréktűzhely távlati képét ábrázolja, az egyik oldalról, felülről és elíilről, a 2. ábra annak függélyes hosszmetszetét tünteti fel a 4. ábra I—I vonala mentén, a 35 3. ábra annak egy részletét mutatja távlati képben, a 4. ábra a 2. ábra II—II vonala mentén vezetett függélyes metszete a tűzhely fel­állítási helyét (a konyhát) a szomszédos 40 helyiségtől (lakószobától) elválasztó fal metszetével és az ezen helyiségben felállí­tott fűtőkályha oldalnézetével, az 5. ábra a 2. ábrához hasonló részleges metszete a füstgázicsatornába beiktatott csappantyúk más helyzetében és a 45 6. ábra ugyanilyen metszete a csappan­tyúknak ismét más helyzetében. Az 1. ábrán (1) jelöli a takaréktűzhely szokásos tüzelőajtóját, (2) annak hamu­ajtóját, míg (3) a 2. és 3. ábrán látható 50 (4) görgőkön ki- és begördíthető, az apró tüzelőfa szárítására szolgáló fiókot jelöli, mely lefelé nyíló (5) ajtaján át is hozzá­férhető. (6)-tal a tűzhelynek víz melegíté­sére szolgáló szokásos tartálya van je- 55 lölve, mely a tűzhely (7) falazatába be van sűlyesztve és felfelé nyitható (8) ajtó­val, valamint (9) vízleeresztő csappal van ellátva. Ezalatt van elrendezve a tűzhely szokásos sütőjének (10) ajtaja ós ezalatt 60 az említett kenyérsütő lefelé nyitható (11) ajtaja. Végül a két utóbb említett ajtó közt három (12) fogantyú van elrendezve, melyek az említett csappantyúk kezelé­sére szolgálnak. 55 A 2. ábrán látható, hogy a (13) tűzhely­rostélyon elégetett tüzelőanyag füstgázai (lásd a berajzolt nyilakat!) mindenekelőtt súrolják a tűzhely (14) felső lapjának alsó oldalát, azután, az 1. ábrán az alsó két 70 (12) fogantyúval kezelhető (15) és (16) csappantyúnak a 2. ábrán rajzolt hely­zeténél, az említett (11) ajtón át hozzá­férhető (17) kenyérsütőt körüljárják, majd a szintén említett (10) ajtó át hozzá- 75 férhető (18) közönséges sütőt kerülik meg, miközben a (6) vízmelegítő tartályt alulról melegítik és végül a (20) csator­nába és ezen át a kéménybe távoznak. Ez esel ben tehát a takaréktűzhely főzés- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom