90418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás argonnak és a levegő többi ritka gázainak folytonos üzemű rektifikálás által való tisztítására
fikáló készülék felső részébe, hogy ott a tiszta gázalakú nitrogénhez keveredjék. Az argon rektifikálására szolgáló készülék, amely a rajzon teljesen egyesítve 5 van a folyékony levegő rektifikálására szolgáló, folytonos üzemű készülékkel, külön készülék gyanánt is szerepelhet, rekuperátoraival, szabályozóival, hőmérőivel, folyékony nitrogénjével, gázmérő 10 óráival stb.-vel egyetemben, különösen ott, ahol ugyanazon üzemben több folyékony levegő-rektifikáló készülék van felállítva, amely esetben egyetlen rektifikáló üstöt alkalmazhatunk az összes levegő-15 rektifikáló készülékekből kivont tisztátalan, argontartolmú folyadék számára. 2. A neon és hélium rektifikálása. Az 1921 április 6-án kelt, 84684. számú szabadalom szerint a levegőben lévő há-20 rom legillékonyabb gázt: a neont, héliumot és a hydrogént, expandáltató készülék segítségével lehet kivonni, amelyben a folyékony nitrogén megszabadul nyomásától. A fesziiltségesökkenés gyenge 25 párolgással jár és ez mindenekelőtt azt a három könnyű gázt viszi magával, amelyek csak igen kis mennyiségben vannak meg a levegőben. Ha az ez úton véghezvitt kivonás a rek-30 tifikálandó levegő térfogata 2%-ának felel meg, ez azt jelenti, hogy a ritka gázok 50-szer telítettebb állapotban lesznek ezen kivonatban, mint aminőben a levegőben voltak. A keverék többi része csak nitro-35 génből áll, mely még oly nagy mennyiségű, hogy ha e keveréket megfelelően sűrítjük, utána munka kifejtésével adiabatikusan expandáltatjuk, még a héliummal együtt a teljes mennyiség csepp-40 folyósítását nyerjük. Ugyanez az eredmény, ha a sűrített gázt folyékony nitrogénfürdőbe merülő kígyócsöveken át ve zetjük. Ez azt jelenti, hogy ezen, nitrogént és 45 könnyű gázokat tartalmazó keverék egy oly új, folytonos üzemű rektifikálási eljárásnak tárgyát képezhetné, mely elvben a folyékony levegő folytonos üzemű rektifikálásához hasonló, csupán csak a kii-50 lönböző összetevő anyagok tiszta állapotban való különválasztásának megfelelően át van alakítva. Ezen készülék a 2. ábrában van feltüntetve. A nitrogén-neon-hydrogén-helium ke-55 verék, amely N-ből (lásd a 84684. sz. 1921 április 6-án kelt szabadalom 1. és 2. ábráit) jön, egy hidegvisszanyerő (A) készülékbe és innen a (B) kompresszorba jut, amelyben legfeljebb 2—3 kg nyomásra komprimáltatik. A sűrített és meleg gáz 60 a (C) vízzel hűtött kígyócsövekben lehűl és innen az (A) rekuperátorba, majd a (D) csövön át a tiszta folyós nitrogénbe merülő (E) kígyócsőbe jut. A tiszta nitrogén forrásba jön és (Az) 65 toldaton keresztül távozik, átmegy megfelelő rekuperátoron, majd gázmérőórán keresztül a gáztartályba kerül. Egyszerűen volna eszközölhető, hogy még a folyékony rektifikáló készülék felső ser- 70 penyőire is vezessük. A ritka gázokkal kevert nitrogén az (E) kígyócsőben pontosan abban az arányban cseppfolyósodik, amily módon a tiszta nitrogén elpárolgott. A nyert folyadék 75 (F) magasságba emelkedik fel és a (H, Hl) rektifikáló üstöt táplálja. (Hl)-ben vannak a desztilláló serpenyők, melyek célja a folyékony nitrogénből a neont, hydrogént és a héliumot felszabadítani. 80 Mire a folyadék a rektifikáló készülék (C) alsó részébe jut, nem tartalmaz többé mást, mint tiszta nitrogént. A (H) serpenyők a rektifikálásra szolgálnak és nitrogénnel többé-kevésbbé ke- $5 vert folyékony neont tartalmaznak. A készülék tetején (K)-nál, neont, hydrogént és héliumot tartalmazó gőzkeverék távozik, de nitrogén nincs többé benne, jóllehet az (F)-nél való betáplálásnál a 90 nitrogén még túlnyomó mennyiségben volt jelen. Lássuk már most, miképpen jön létre (Hl) aljában a desztillálást-rektifikálást végző forrás. A háromtagú keverékből 95 (K)-ból átmegy egy (L) rekuperátoron és az erős (M) kompresszor beszívja azt. A nyomás alatt álló gőzök a vízzel hűtött (O) kígyócsőben lehűlnek és az (L) rekuperátorba jutnak. Innen a tiszta nitro- 100 gént tartalmazó (G) alsó részben elhelyezett kígyócsőbe kerülnek. Az (M) kompresszor elég nagy nyomást szolgáltat arra, hogy a (G) alsó részben elrendezett kígyócsőben az egész neon és 105 hydrogén egy része lecsapódjék. Nem okoz bajt az sem, ha egy kis hélium is kerül bele a lecsapódáskor, de kellemetlen volna, ha az egész neontartalom nem válnék cseppfolyóssá. A folyadék és le nem no csapódott gáz keveréke a (P) szeparátorba kerül. A gázkiömlés a (p) csap által úgy van szabályozva, hogy a (P)-ben levő gáz körülbelül K kg nyomással bírjon, amely 115 nyomás arra szükséges, hogy a (P)-ben levő folyadék magától emelkedjék fel, a
