90416. lajstromszámú szabadalom • Bevonómassza tetőfedőlemez számára és eljárás a massza és a tetőfedéllemez előállítására
kat, zsírszurkokat, petrolmaradékokat és máseíféléket melegen folyós állapotban lassan bevetetjük és a forrásban lévő masszát addig" tartjuk mozgásban, amíg az 5 aszfaltcseppek egyenletes eloszlását elérjük. Emellett egy nyúlós pép keletkezik, amely szükség szerint több-kevesebb vízzel felhígítható. Lehet a masszához az eljárás minden 10 fázisában zsírokat vagy olajokat hozzáadni. A töltőanyagok egészen 65 súlyszázalékig lehetnek jelen a masszában, úgyhogy aránylag csak kis mennyiségű aszfalt szükséges. 15 A massza a levegőn megszárad és az a fedéllemez előállítására való eljárást lényegesen egyszerűbbé teszi. A szárítást természetesen meleggel gyorsíthatjuk. Az eddig szokásos eljárásoknál a fedél-20 lemeznek kétoldalú bevonására vizes emulziók alkalmazása esetén nehézségek lépnének fel, minthogy az úgy a felső, mint alsó oldalán bevont fedéllemezszalagot közvetlenül előállítása után hosszas 25 szárítási műveletnek kellene alávetni, melynek az volna a eélja, hogy az aszfaltpépben foglalt vizet elpárologtassa. A találmány szerinti massza alkalmazásánál azonban következőképpen járhatunk el: 30 A kátránnyal vagy aszfalttal előimpregnált tetőfedéllemezt, miután azt avégből, hogy annak nagyobb szilárdságot adjunk, célszerűen raktáron hagytuk, a bevonó masszával töltött teknőn húzzuk ke-85 resztül, azután hengerpáron hagyjuk áthaladni és olyan magasra húzzuk fel, hogy az egyes, 10 méter hosszú szalagok, amelyeket a feldolgozott szalag egymást követő levágásával kaptunk, szabadon le-40 lógnak. A szárítás ilyen felfüggesztés után 4—5 óra múlva be van fejezve és a száraz szalagokat azután leereszthetjük és rögtön tekercselhetjük. Gyengébb tetőlemezfajtákat ilyen feltö húzás és felfüggesztés által veszélyeztethetünk ugyan, minthogy fennállhat annak a lehetősége, hogy az átitatott és bevont szalagok nagy önsúlyuk folytán leszakadnak. Ilyenfaja tetőfedéllemezek 50 számára a bevonat felvitelénél a következő eljárás ajánlatos. A tetőfedéllemezt éllel felfelé egy függélyesen álló mótolláról letekercseljük és egy szekrényen át, amely a nyúlósan folyós bevonó masszát 55 tartalmazza, annak belépési és kilépési oldalán levő résen keresztül húzzuk, mimellett egyrészt a tetőfedéllemezről a magával vitt bevonó massza a kilépési oldalon elrendezett kefék vagy kaparok útján leszedetik, másrészt az egyenletesen el lesz 60 osztva. A bevonószekrényből kilépő tetőfedéllemezszalagot, amelynek végén egy húzószerv által megfogott szorító berendezés van elrendezve, már most káros áthullás 65 vagy oldalirányú átfordulás elkerülése végett nem túlnagy, kb. 1 m távolságokban alá kell támasztani. Ezt olyan módon végezhetjük, hogy a fedőlemeznek a bevonó szekrényből való kilépési mérve sze- 70 rint bizonyos távolságokban szorítókat vagy másefféléket helyezünk el, amelyek a tetőfedéllemez-szalag mozgási irányában vannak vezetve, úgyhogy a szalag hosszának több helyén felfüggesztés út- 75 ján alátámasztatik, anélkül azonban, hogy annak mozgása ezáltal zavarva volna. Ha ilyen módon a fedéllemezből kb. 10 m hosszú szalag a bevonószekrényből kilépett, akkor azt közvetlenül a bevonó- 80 szekrény mögött levágjuk és az alátámasztószorítókkal együtt, amelyeken az függ, önmagával párhuzamos irányban oldalt eltoljuk, avégből, hogy további 10 m hosszú tetőfedéllemez szalagnak a be- 85 vonószekrényből vlaló kihúzására helyet adjunk. Ezt az új tetőfed éllemez-szakaszt ugyanúgy kezeljük, mint az előzőt, tehát, miután az 10 m hosszúságot elért, levágjuk és felfüggesztő szervekkel oldalirány- 90 ban eltoljuk stb. Az első 10 m hosszú szakaszt vagy előzetesen olyan távolságra tolhatjuk el oldalirányban, hogy nagyobb számú, oldalirányban eltolandó szakasznak helyet adjunk, amely szaka- 95 szok rögtön az első darab után annyira el lesznek tolva, hogy a darabok végül egymástól kis távolságban függve maradnak, vagy pedig elégséges, az első darabot csak kis távolságra eltolni és azután azt a 100 többi darabbal együtt továbbtolni. A bevont daraboknak ezen oldalirányú kitolása, vagy felületével párhuzamosan vízszintes helyzetben egyik vagy másik oldal felé történhet vagy pedig lehet az el- 105 tolást felemeléssel is összekapcsolni avégből, hogy a munkatér alapfelületét szabadon hagyjuk. Minthogy ezek a darabok végül egymástól aránylag kis távolságokban függnek, ennek folytán elegendő egy 110 nem túlságosan nagy tér is, hogy ilyen módon a rendes napitermelést elhelyezzük. Emellett úgy járhatunk el, hogy egyik nap az összes darabokat egy oldalra toljuk és azok a következő napon, 115 amikor az előállított darabok a másik ol-