90397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diabetes elleni szer előállítására

— 3 -alkalmazták, de más célból és más ered­ményekkel. ők ezáltal nem kívánatos tisz­tátalanságokat akartak kicsapni, míg a diabetes elleni hormonokat az oldatban 5 akarták visszahagyni. Ezzel szemben a találmány értelmében az isoelektromos ki­csapást a diabetes elleni termék kicsapá­sára és konzerválására használjuk, míg a nem kívánatos anyagok az oldatban ma-10 radnak vissza, melyet félreteszünk, ha ab­ból a diabetes elleni hormonokat teljesen kiválasztottuk. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy az eddig a végterméknek tekintett oldat ál-15 landósága legalább is részben, az oldat hidrogén-ion-koncentrációja által befolyá­solható. Ha a hidrogén-ion-koncentráció 4—7Ph nagyságrend körül van, akkor az oldat diabetes elleni hatása elpusztul és 20 pedig oly mértékben, mely legalább is részben a hidrogén-ion-koncentrációtól függ. Lehetséges, hogy a hatásnak ezen eleveszése részben az oldatban jelenlevő nitrogéntartalmú tisztátalanságok pusz-25 tító hatásának következménye, bizonyos azonban az, hogy a hatásnak ezen elve­szése legalábbi s nagy részben nem a hor­monok megbomlásának, hanem annak eredménye, hogy az oldatból lassanként 30 oly csapadék képződik, mely a diabetes elleni hormonokat tartalmazza és ezáltal az oldat aktivitása csökken. A hormono­kat tartalmazó csapadék képződésének mértéke az oldat hidrogén-ion-koncentrá-35 ciója szerint változik és fokozódik, ha az isoelektromos pont bármelyik irányból megközelíttetik. Az isoelektromos pont annál világosabban határoltatik el, a csa­padék képződése annál gyorsabb és annak 40 mennyisége annál nagyobb, minél keve­sebb tisztátalanságokat tartalmaz az ol­dat. A csapadék képződése kedvező felté­telek között 4PH hidrogén-ion-koncentrá­ciónál kezdődik, maximumát eléri, ha PH •45 körülbelől 4.5—5.5 és lényegileg teljesen újra feloldódik, ha P H körülbelől 6.5—7, kivéve ha az oldatban a tisztátalanságok koncentrációja oly nagy, hogy a csapadék, mely egyébként képződnék, oldatban tar-60 tátik. Ha ilyen esetekben az oldatot hígít­juk, a csapadék képződése megkezdődik. A találmány ezek szerint állandó és tiszta diabetes elleni szer előállítása cél­jából oly eljárást hasznosít, melynél a csa-55 padék képzésére való nagy fokú hajlandó­ságot, amely eddig zavarokat okozott, hasznos célokra alkalmazzuk. Habár nem okvetlenül szükséges, de cél­szerű oly termékből kiindulni, amilyent eddig az ismert eljárásokkal végtermék 68 gyanánt kapnak. Ennek az az oka, hogy a diabetes elleni hormonokat tartalmazó anyag isoelektromos kicsapásának hatá­lyossága annál nagyobb, minél jobban megszabadítottuk a hormonokat a tisztá- 65 talanító anyagoktól abban az oldatban, amelyből a csapadékot képezni akarjuk. Ennek következtében, habár az isoelektro­mos kicsapást jó eredménnyel használhat­juk oly oldatoknál is, melyeket a korábbi 70 eljárások végterméke előtt kapunk, eljá­rásunkat célszerűen ilyen végtermékeken alkalmazzuk, minthogy ezeknél a tisztáta­lanító anyagok nagy része előzetes eljá­rási folyamatok által eltávolíttatott. 75 Találmányunk legkedvezőbb foganato­sítási módjánál az oldatnak — mely tehát, mint fent említettük, előnyösen a korábbi eljárások végtermékét képező oldat —hid­rogén-ion-koncentrációját óvatosan úgy 80 állítjuk be, hogy a diabetes elleni anyag igen tiszta és igen tartós alakban csapód­jék ki és az oldatban vele együtt előfor­duló anyagoktól elválasztassék. Más sza­vakkal, a hidrogén-ion-koncentrációt le- 85 hető megközelítéssel azon anyagnak vagy anyagoknak isoelektromos pontjára állít­juk be, melyek az oldatból való kiesapás­nál a diabetes elleni hormonokat bezárják, vagy ezekkel vegyületeket képeznek, ahol 90 is ezen anyagok ilyen hormonokat képez­hetnek vagy nem. Ezen az isoelektromos ponton a P H érték 4 és 7 között van. A leírásban és egyes igénypontokban a „dia­betes elleni anyag" kifejezést általában a 95 diabetes elleni hormonok megjelölésére használjuk és pedig akár egymagukban, akár bármilyen más oly anyaggal ve­gyülve, mely a hasnyálmirigyből a kivo­natolás alatt leszármaztatott. A korábbi 100 eljárások végtermékét képező oldatot a kívánt P H értéken tarthatjuk azáltal, hogy a korábbi eljárást megfelelően vezetjük. Ha azonban a PH érték túlságosan ala­csony, akkor azt alkáli, előnyösen nát- 105 riumhidroxid hozzáadásával fokozhatjuk addig, amíg az isoelektromos pont elére­tett, míg ha ezen érték túlságosan magas, akkor savat, előnyösen sósavat adunk az oldathoz. A csapadék képződésénél a hid- no rogén-ion-koncentráció megváltozhat, de nem szükséges, hogy állandó PH értéket tartsunk fenn. Habár ugyanis az isoelek­tromos pont a PH-skálán valahol 4.5 és 5.5 között van, amennyire ezt megállapítani 115 lehet, mindazonáltal csapadékot kapunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom