90393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy a kőolajhoz hasonló gázosodó folyadék gyártására

- 2 -A gázkeverék, miután elhagyta a (3) tisztítóedényt, az ismert katalizáló eljá­ráson megy keresztül. Először a (4) első katalizáló csövön halad át, mely nikkel-5 porral impregnált tajtékkővel van meg­rakva és 180° C-ra van melegítve. Ily­képpen tehát nagyobb mennyiségű methánképződését érjük el a gázkeve­rékben. 10 Az ily módon methánnal telített keve­rék, mely mindazonáltal tartalmaz bizo­nyos arányban acetylenes szénhidrátokat is, áthalad az (5) esőben vanadiummal és nikkellel impregnált tajtékkövön, miköz-15 ben 200°-ról 250°-ra változó hőfokra van felmelegítve: a methán hidrogénjétől meg lesz fosztva és acetylen és hidrogén keletkezik. Végül a gázoskeverék, mely nagyon 20 gazdaggá lett acetilénes szénhidrátokban, a (6) csőben a nikkel és kobalttal impreg­nált tajtékkő között halad át 180° körül, mikor is az acetylénes szénhidrogének többértékűvé alakulnak át (polymerizá-25 lódnak), végül a (6) katalizálócső elha­gyása után többértékű acetylénes szén­hidrogénkeveréket kapunk, mely könnyen kondenzálódik a hűtött (7) kígyócsőben és összegyűjthető a (8) tartányban. 30 A visszamaradó, a (8) tartányban nem kondenzálódott gázak visszavezettetnek az (1) kígyócsőhöz, ha még elég gazdagok szénhidrogénekben, ahol meggyújtva, a szerkezet melegítésére szolgálnak. 35 A nyert folyékony termékek változó összetételűek és többé-kevésbbé hasonlóak az amerikai, kaukázusi, vagy galíciai kő­olajhoz, ugyanolyan az összetételük, sza­guk, színük és sűrűségük. 40 Mikor a gázkeverék áthalad a (3) cső­ben a Laming-féle keveréken és megsza­badul kéntartalmának nagyobb részétől, mégis magával ragad egy bizonyos meny­nyiségű ként, melyet a gyakorlatban tel-45 jesen eliminálni nem lehet; végered­ményben bármily messze is folytattuk a gázkeverék tisztítását, a kén bizonyos nagyobb mennyiségű szénvegyületek kon­denzációját és lekötését okozza, mely az 50 eljárás eredményét a gázosodó folyadék­ban csökkenti. Következőképpen a gázáramban levő kén lassanként lerakódik a fémes katali­zátorra, azt beszennyezi és átalakítja sul-55 íiddá. Szükséges tehát, hogy a katalizá­tort visszaképezzük előbbi állapotába. E célból felfüggesztjük a katalizátorok kályhájának a fűtését és megszakítjuk a gáz áramlását e kályhán át. Mikor a kályha hőmérséklete leszállt cca 100° 60 C-ra, a katalizáló csöveken organikus sa­vak gőzét, pl. hangyasav, vagy ecetsav gőzét engedjük át: ez az organikus sav kiválasztja a ként a kénhidrogénből és a fémessót hozzáadja az organikus savhoz 65 (formiat, acetat, stb.) míg a kénhidrogén eltávozik a légkörbe. Ha megszűnik az organikus savak gő­zeinek áthatolása a csövön, abból követ­keztethetjük, hogy a szénhidrogén felsza- 70 badulása befejeződött. Ekkor ismét folytatjuk a katalizátorok kályhájának fűtését olymódon, hogy an­nak hőfoka 150° C felett legyen: a for­miát, vagy acetát szétesik, a fémpor alak- 75 jában lerakódik és az organikus sav (hangya vagy ecetsav) a kemence külső részén felszabadul, ott kondenzáltatik és ismét megtisztíttatik. Ez az új eljárás lehetővé teszi a beszeny- 80 nyezett katalizátorok visszanyerését anél­kül, hogy szükségessé válnék a katalizá­toroknak a kályhából való kiszedése; a kezelés nagyon egyszerű: elégséges né­hány csapot elzárni és néhány másik csa- 85 pot kinyitni. A találmány kiterjed erre az eljárásra, amely a kén által beszennyezett katalizá­torokat regenerálja, valamint arra, hogy milyen legyen a gázáram, amely a kata- 90 lizátorok között cirkulál és ezen gázáram alkalmazásának részleteire. Az előbb példaképpen leírt eljárás több­féleképpen módosítható. Például az (1) kígyőcsőbe fűtőanyag, 95 pl. lignit desztillációjából eredő kohógáz helyett lehet egy fűtőanyag elgázosításá­ból származó gázt, vagy vízgázt, vagy más gázkeveréket bevezetni. Ezt a gázt könnyen nyerhetjük a (2) re- IQO tortában desztillált lignitből visszama­radt szénből. Ennek a szénnek gázgenerá­torban való elgázosítása könnyen törté­nik, míg ellenben a lignitnek gázalakúvá való változtatása gázgenerátorban a gya- 10S korlatban nagyon nehéz. A katalizátorok megválasztásánál is többféle módosítás lehetséges. Például a katalízis harmadik műveleténél hasz­nálhatunk nikkellel, kobalttal, vassal, n( vagy ezeknek keverékével impregnált taj­tékkövet is. A (2) retortában is alkalmazhatunk lignit helyett más anyagot, pl. tőzeget. A jelen találmány magukra az előbb le- llí írt eljárásokra vonatkozik, azaz arra, hogy milyenek legyenek a kivitelhez meg­választott szerkezetek. Mindamellett a ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom