90385. lajstromszámú szabadalom • Tárcsalakú kés állatok lenyúzására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRŐSÁG SZABADALMI LEIRAS 90385. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Tárcsaalakú kés állatok lenyúzására. Société Industrielle de Dépouille Mécanique des Anim aux JLYiris. A bejelentés napja 1924. évi január hó 30-ika. Franciaországi elsőbbsége 1923. évi január hó 30-ika. Az eddig ismeretes, állatok lenyúzására szolgáló eszközöknek vagy késeknek az a hátrányuk, hogy az egész kerületükön alkalmazott hatékony részek vagy csakis 5 vágó, vagy csakis nem vágó szélekből állottak. Az ily szerszámok használatánál mutatkozó hátrány abban áll, hogy a csakis éles élű kések a bőrt vágják, míg elleniben a csakis tompa élekkel bíró esz-10 közök a bőr és hús között beágyazott sejtszövetet nem képesek szétvágni. Szükségessé válik ennek következtében oly szerszámnak vagy késnek létesítése, mely a végzendő munkánál a bőrt először 15 is lökésszerűen vagyis fokozatosan leválasztja (de le nem vágja) és azután a sejtszövetet keresztülvágja. A találmány tárgyát oly szerszám képezi, mely mint leválasztószerszám és 20 egyszersmind mint elvágószerszám is működhet és melyet az jellemez, hogy a bőrrel közvetlenül érintkezésbe jövő élek nem metszenek, vagyis tompák, míg ellenben az állat bőrének a sejtszövettől való 25 tulajdonképpeni elválasztásának keresztülvitelére a szólek beljebb álló metsző részekkel vannak ellátva. A nyelvek, amelyek az elválasztószerszámot és azok, amelyek a metsző szerszámot alkotják 30 célszerűen domborúak ós tokba lehetnek zárva. A találmány tárgyának egy másik jellemzőjét egy helyesen kiszámított munkavonal képezi, mely a munkának helyes 35 előrehaladását teszi lehetővé. A nyelvek közötti közök úgy vannak megalkotva, amint azt az elmetszendő sejtszövet megkívánja. Dacára az e késsel elért jó eredményeknek, mégis mutatkoznak kisebb hátrá- 40 nyok, amennyiben előfordul, hogy a közökbe sejtszöveitrostok szorulnak, amelyek nem vágatnak el, amiáltal a képnek kerületi sebességét csökkentik és a készülékben lengéseket, valamint a hajlékony 45 részekben lökéseket idéznek elő. A késnek egy másik kiviteli alakja, mely ezeket a hátrányokat is megszünteti, lényegében azáltal van jellemezve, hogy a fej fölé kiálló nyelvek, fogak vagy 50 nyúlványok oly szög alatt hajlanak, hogy közöttük csak sekély hézagok maradnak. Annak következtében, hogy a találmány szerinti szerszámok tárcsaalakú késből állanak, az eddig ismeretes szer- 55 számokkal szemben azzal az előnnyel bírnak, hogy a sejtszövetnek szétvágásánál keletkező rostok nem maradnak függve és azonkívül a húst megsértő hézagok el vannak kerülve. A csatolt rajz két kiviteli alakot tüntet fel. Az 1. ábra a szerszám egy részének oldalnézete, a 2. ábra felülnézete és a 3. ábra középmetszete. A 4. ábra a másik kiviteli alaknak oldalnézete. A szerszám a tárcsaalakú (i) lapból áll, mely kerületén több (két, három vagy 70 több) (2) munkaelem csoporttal van ellátva. E csoportoknak mindegyikét egy sorozat (célszerűen öt) (3) nyelv alkotja. E nyelveknek hossza úgy van méretezve, hogy külső élük azonos sugarú körívek 75 szerint van lekerekítve. E kiképzés folytán 60 65