90359. lajstromszámú szabadalom • Gép izzólámpák és más üvegkörtébe zárt elektromos készülékek egyes részeinek előállítására

Megjelent 1í)SO. évi augusztus hó 1-éii . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BfTírtS.ÍG SZABADALMI LEÍRÁS 90359. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY, Gép izzólámpák és más üvegkörtébe zárt elektromos készülékek egyes részeinek előállítására. Pat ei it-Tr e11 h a 11 <1 - Ges ell sc haft für elektrische Gltthlampeu m. b. H. Berlin* A bejelentés napja 1921. évi jnnius hó 13-ika. E. A. E. A.-beli elsőbbsége 1920. évi junius hó 24-ike. A 88094. számú szabadalmunk szerint a légritkítócső a tartószár csövéhez annak belső végén csatlakozik. A szárra nézve azt a kifejezést, hogy „belső vége" azért 5 használjuk, hogy e cső ama végét jelöl­jük, amelyhez az izzószál tartószerve csatlakozik és amelybe a bevezető drótok be vannak olvasztva, míg ama kifejezés, hogy „külső vége" a cső ama végére vo-10 natkozik, amely a burával egyesíttetik. A légritkítócső megfelelő végeit hasonló­képpen jelöljük. Azon nyílás vagy rés, amelyen keresztül a légritkítócső a bura belsejével közlekedik, előnyösen kereszt-15 ben, illetve haránt fekszik a szárcsőhöz képest és ezért lehetővé teszi a szálnak, illetve a száltartó pálcának a rendszer tetejére való helyezését, Ezen nyílást elő­nyösen úgy képezzük, hogy a légritkító-20 cső belső vége körül elhelyezett megol­vasztott üvegmasszára légnyomást alkal­mazunk és pedig a bevezető drótok beol­vasztási művelete alatt és közvetlenül ezen művelet után. Ezen bevezető drótok-25 nak beolvasztása rendszerint úgy megy végbe, hogy azokat a szár csövén keresz tűi toljuk és ezen cső belső végét behe­gesztjük; a megolvasztott üveget ezután összecsiptetve, az említett drótok köré 80 sajtoljuk. Ezen művelet folytán a szárcső belső végén lapos tömör üveglencse kép­ződik. Ha a légritkító csőben megfelelő nagyságú légnyomást alkalmazunk és előnyösen még hőt is vezetünk hozzá, 85 akkor az üveg bensően odaheged a lég­ritkító cső köré, majd az üvegmassza fel­fúvódik és gömbalakot ölt. A légnyomást továbbra is fenntartva, az üveg ama pontján, ahol a massza ellenálló képessége a legkisebb, egy rést fújunk az üvegbe, 40 amely nyílás az összeszorított rósz lapos felületével szöget zár be és rendszerint kb. derékszögben áll hozzá. Amennyiben a. bevezető drótok felülete a lapos felü­lettel egy irányban fekszik, a nyílás ezek 45 között jön létre és összehegedésüket nem zavarja. A találmány szerinti rendszer nagy elő­nye, hogy az üvegben levő feszültségek a légritkítócső hegesztési helyén elkerültet- 50 nek. Ez az eredmény az üvegnek a fúvó­műveletnél való kellő elosztásából, to­vábbá a légritkítócső és a szárcső tökéle­tes egyesítéséből származik. Rendszerünk­nél a megpattant hegesztések száma igen 55 kis százalékot tesz csupán és alkalmazása megbízható. Bizonyos esetekben előnyös lehet a lég­nyomást a légritkítócsövön át a hegesz­tési művelet és az összeszorítás közben 60 alkalmaznunk oly célból, hogy e cső fa­lainak egy bizonyos határon túl való összeszorulását megakadályozzuk. Ez­által a nyílás, amelyről az előbb szó volt, később fuvatik ki és pedig a hegesztés 65 belső végéhez közelebb, mint más esetben. Azonban a legtöbbször ez a pótló fúvó­művelet nem szükséges. A légritkítócsövön át benyomott levegő nyomásának elég alacsonynak kell len- ;o nie, hogy a túlgyors kifiívás be ne követ­kezzék és hogy az üvegmassza fokozato­san inkább gömbalakot vehessen fel, mintsem, hogy keskeny vastagfolú kijá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom