90349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mágnesmag előállítására
— 2 — meabilitása csökken és a mag térbeli permeabilitása növekedik a részecskék összefonódása folytán. Ajánlották már mágnesmagok előállítáö sát különböző méretű vasrészecskékből, amelyeket szokásos módon kötőanyaggal kevertek és mintában nyomás alkalmazása mellett vagy anélkül' a kívánt alakba hoztak. Ezek a kísérletek azonban, hogy ily 10 módon magokat, különösen terhelési csévékhez való magokat állítsanak elő, nem vezettek kisegítő eredményre azon körülmény folytán, hogy! egyrészt alkalmatlan vasrészecs kéket alkalmaztak, másrészt, 15 hogy a magok fajsúlya az alakításhoz használt nyomás csekély volta miatt túl kicsi volt, amint azt azon kísérletek igazolták, amelyek jelen találmányra vezettek. A mellékelt rajzon az 20 1- ábra a terhelési csévének a találmány tárgyát tevő eljárás szerint előállított magjának egy részét távlati nézetben tünteti fel. A 2. ábra több részt teljes maggá cgye-25 sít ve ábrázol. •Magától értetődik, hogy a rajz csak példaképpen egy kiviteli alakot szemléltet és a találmány nem szorítkozik a magnak ezen alakban való előállítására, 30 hanem olyan különböző alakú magok előállítására is alkalmas, amelyek tömör vasból, lemezekből vagy huzalokból gazdaságosan vagy kellő módon elő nem állíthatók. 85 Terhelés: csévékliez való magok előállításánál a találmány tárgyát tevő- eljárás előnyösen a következő módon alakul: Az alkalmazott mágneses anyag előnyösen • lájgy vas, amely olyan finoman elosztotl 40 állapotban lehet, mint a gyakorlatban «hidrogén-'vas - elnevezés alatt ismeretes vas. Kísérletekből kitűnt, hogy jó eredmények elérése végett a mag előállításához használt részecskék méretei ne legyenek 45 sokkal nagyobbak, mint olyan szemcsék, amelyek nyolcvan hurkos szitán áthullnak. Általában megfelel:, ha az alkalmazott vasrészecskék összes méretei elég kicsinyek, hogy nyolcvan hurkos szitán áthullnak; 50 azonban még jobb magok kaphatók, ha olyan részecskéket használunk, amelyek lényegileg azonos méretűek, például olyan részecskéket, amelyek nyolcvan hurkos szitán áthullanak, de száz hurkos szitán 55 már nem mennek keresztül. Ez kétségkívül onnan van, hogy ha lényegileg azonos méretű részecskéket használunk, az anyag összenyomása folytán a részecskék egyenletesebb összesajtolását érjük el és a mag térbeli permeabilitása nagyobb mér- 60 tékben fokozható. A részecskéknek egymástól való elszigetelése végett, azok előnyösen vörös vasoxiddal vannak bevonva, amely nem mágneses és jó szigetelő anyag. A részecskék 65 felülete azáltal oxidálható, hogy a részecskék tömegéhez körülbelül tíz súlyszázalék vizet adunk és azután a tömegei felhevítjük, levegő jelenlétében addig keverjük, amíg meg nem szárad. Az oxidbevonattal 70 ellátott részecskék ezután osszesajtolásra készek. A részecskék vagy tömbbé sajtolhatok, amelyből azután a magok előállíthatók, vagy pedig közvetlenül a kívánt magalakba sajtolhatok. A sajtolási eijá- 75 ráshoz használt sajtó és minta rendkívül magas nyomás kifejtésére és felvételére legyen alkalmas. Előnyösen körülbelül 15,000 kg nyomást alkalmazunk cm2 -ként; a legelőnyösebb eredmény, úgyminl egyen- 80 letes sűrűség elérése végett, az egyes magozakaszok vastagsága azon irányban, amelyben a nyomás alakítás közben hat, rendesen körülbelül 6 mm-nél ne legyen több. Ez a feltétel oly fontos, hogy terhelési 85 csévékhez való magok előállításánál kívánatosnak bizonyult, olyan magszakaszok alkalmazása, amelyek 2.5 mm vékonyak és továbbá, hogy egy mag előállításához 12—15 magszakaszt alkalmazunk, mim,el- 90 lett az egyes szakaszok között alkalmas szigetelő anyag, mint például papiros, lakk vagy sellak helyezendő el. Az 1. ábra ilyen magszakaszt vagy gyűrűt és a 2. ábra kész magot szemléltet. 95 Gyakorlati kísérletek igazolták, hogy a fentismertetett módon előállított magok mechanikailag erősek és vegyileg állandók; fajsúlyuk 6.5—7.5, ami megközelítőleg az osztatlan vas fajsúlya, amelyek fajsúlya 100 körülbelül 7.8. Villamos sajátságok: a magnak nagy fajlagos ellenállása van; hiszterézise rendkívül kicsi, mágneses állatidósága kiváló, permeabiiitása aránylag nagy, amennyire arról távbeszélő célokra szol- 105 gáló terhelési csévéknél szó lehet. Kísérletek igazolták továbbá, hogy jobb mechanikai és villamos eredmények érhetők el, ha inkább lágy, mint kemény vasrészecskéket használunk és az alkalmazott no alakító nyomás oivan nagy legyen, amint csak lehetséges. Valószínűség szerint ez onnan ered, hogy lágy részecskék esetén az ezekre ható nyomás, a részecskéket rugalmassági határukon túl veszi igénybe 115 és azok álllandó, tömör összefonódását eredményezi, miáltal lehetővé válik, hogy a
