90346. lajstromszámú szabadalom • Impregnált fa és eljárás annak előállítására

— 4 — mellett a nyomás lecsökkentése útján kivonni. Ez sokkal egyenletesebb impregnálást biztosít, mint amilyent más úton elérhetnénk. 5 Előnyös, ha a kezelendő fa teljesen száraz. Igen fontos továbbá az, hogy minden fölösleges nedvességet kihajtsunk a fából, mielőtt a viaszt beleszorítjuk. A nedvesség kigőzölögtetése azonban azt 10 a nagy Veszélyt rejti magában, hogy e művelet folytán a fa megrepedezik, vagy vetemedik. Azt a felfedezést tettük, hogy ez a nehézség ténylegesen kiküszöbölhető azáltal, hogy a fát előzőleg kisebb, körül-15 belül 1—3 atmoszféra nyomásnak tesszük ki, a nedvesség kigőzölögtetése alatt. Vagyis a fát a hengerben lévő montán viaszba merítjük, mint fentebb említettük és a viaszt melegítjük, hogy a kívánt hő-20 mérsékleten tartsuk, mimellett a nyomást az említett határok között változtatjuk, mondjuk pl. 3 atmoiSizféráig és ezen nyomást megtartjuk mindaddig, míg a nedvesség ki nincs hajtva a fából. Ez 1—4 óra hoszt-25 szat tarthat. Kétségtelenül gazdaságosabb volna a vizet atmoszférikus nyomásnál kihajtani, azonban ez a fa vetemedésének veszélyét hozná magával. Ha azonban a fentebb leírt módon előzetesen nyomást 30 alkalmazunk, a nedvesség a fa vetemedésének veszélye nélkül eltávolítható. A nedvesség eltávolítása után a nyomást kellő mértékre emeljük, liogy a viasz a fába beszorítható legyen. Az ezen célra szüksé-35 ges időtartam és a szükséges nyomás nagysága a nyomásmérő működésének megfigyelése és azon időpont megfigyelése által határozható meg, melynél a fa már nem vesz fel több anyagot. 40 Az impregnálás után a fa vetemedésének vagy repedezésének veszélye megszűnik. Sőt ha egy vetemedett, vagy repedt fadarabot ezen eljárás segélyével kezelünk nem fog tovább vetemedni, vagy repedni, 45 hanem megmarad abban az állapotban, melyben a kezelés következtében jut. A mondottak még keskeny fakeresztmetszetekre is állnak, amelyeket pl. múzeumokban minták gyanánt őriznek és amelyek 50 mindig repedeznek. A fának a megrepedezés és vetemedés ellen való megvédése a találmány szerinti eljárás egy rendkívül nagy előnye. A megrepedezés tüneményét mindazok, akik a 55 fa kezelésében jártasak, igen jól ismerik és ez igen nagy mértékben hozzájárul a légköri hatásoknak kitett póznák és fadarabok elkorliadásához még akkor is, ha a póznákat, vagy fadarabokat konzerválásuk céljából kezelték is. Alsó végükön 60 kezelt és a szabadban felállított telefonpóznák igen gyakran megrepednek a talaj fölött, sőt gyakran egészen a pózna közepéig behasadnak. Ez azután lehetővé teszi azt, hogy a pózna belsejébe víz jusson be 65 és hogy a fa korhadása a pózna tövénél induljon meg, éppen a konzerváló anyaggal kezelt darabon. A montán viasszal való fent leírt kezelés ténylegesen megóvja a fát a repedezés- 70 tői és konzerválja a megrepedezett fát, részben azáltal, hogy a nedvességet nem engedi a fába jutni és részben azon körülmény folytán is, hogy a montán viasz a fában való megkeményedése után kötő- 75 anyag gyanánt szerepel. Maga a viasz nem terjed ki és nemhúzódik össze észrevehetően az atmoszférikus változásokkal és ennek következtében a fát meghatározott és állandó állapotban tartja. Az eddig álta- 80 lam ismert kezelési módok egyike sem mutatja fel ezt az előnyt. Míg, mint fentebb jeleztem, azt találtam, hogy a montán viasz legjobban megfelel a találmány céljainak, az a fent meghatá- 85 rozott tulajdonságokkal bíró más anyagokkal helyettesíthető. Azt találtam, hogy a carnauba viasznak és a candellila viasznak is megvannak a montán viasz előnyei és hogy a montán viasz helyett ezek is 90 használhatók bútorgyártásra, vagy hasonló célokra használandó fák impregnálására. Mindkettőnek az a hátránya azonban, hogy sokkal drágábbak, mint a montán viasz és hogy jelenleg csak korlátolt 95 mennyiségben kaphatók. Ezenkívül a carnauba viasznak az a tulajdonsága, hogy lehűlésnél erősen összehúzódik és ha a carnauba viasszal impregnált fa lehűl, a viasz összehúzódása oly mértékben nyomja 100 össze a fát, hogy annak alakja gyakran megváltozik. Lehetséges továbbá a montán viaszt más anyagokkal keverve alkalmazni bizonyos különleges hatások létrehozására. így pél- 105 dául telefonpóznák, oszlopok, rudak és hasonló a szabadban használandó faáruk, mint pl. a telefonpóznák keresztrúdjainak, utcaburkolatoknak, szigetelő daraboknak és hasonló impregnálásánál, a;hol különö- 110 sen fontos a fa vízhatlanná való tétele nemcsak lehetségesnek, hanem igen előnyősnek is találtam a montán viasznak kreozot olajjal való keverését. A montán viasz eltérően a legtöbb más viasztól igen állandó 115 keveréket ad kreozot olajjal és nincs meg az a törekvése, mint a legtöbb egyéb viaszuak, beleértve a candellilál és carnaubát is,