90342. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés poralakú tüzelőanyagokhoz
Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90343. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Tüzelőberendezés poralakú tüzelőanyaghoz. Bergmann Lars Hugó mérnök Chicago. A bejelentés napja 1921. évi január hó 12-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1915- évi julius hó 16-ika. A találmány tárgya tüzelő berendezés poralakú tüzelő anyaghoz, amely főképen kazánoknál fűtő berendezéseknél és égető kemencéknél találhat alkalmazást. • A ta-5 lálmány tárgyát tevő tüzelő berendezésnél a levegőt a tüzelő anyag hozzávezetésére, valamint az elégés előmozdítására használjuk. A találmány tárgyát tevő tüzelő berendezésnél a levegőt csupán egy 10 légforrás szolgáltatja, illetve azt csupán egy vezetékből vezetjük el, mimellett ezt a levegőáramot azután megosztjuk, úgyt hogy annak egyik ága a tüzelő anyag hozzávezetésére és másik ága a tökéletes 15 elégés céljaira szolgál. A levegőáram ezen két ága egymásba van fektetve, de eme) lett egymástól el van különítve. Az ismertetett célra szolgáló lángzóknál nehézségeket okozott a levegőnek a tüzelő 20 anyaggal való egyenletes elegyítése és pedig különösen azon esetben, amikor a lángzó vízszintesen van elrendezve. Ezeknél a vízszintesen elrendezett iángzócsöveknél a levegő befúvásánál a felső levegő-25 réteg több tüzelő anyagot visz magával, mint az al< óbb rétegek. Ezen hátrány megszüntetése végett a lángzócső azon ró szén, ahol a levegő bevezetése történik, "kúpos hüvely vagy fúvóka van elrendezve 80 és a por szerű tüzelő anyagnak a kúpos hüvely vagy fúvóka felé való tovavezetésa oly módon megy végbe, hogy a por szerű tüzelő anyag a levegőáram kerületi övéb^ jut. Ha a levegő sebessége emellett kicsi, 85 akkor több tüzelő anyag jut az alsó levegőrétegbe, mint a felsőbe, ha pedig a levegő sebességét fokozzuk, úgy a tüzelő anyag eloszlásának viszonya a levegőréteghez képest az előbbi viszony fordítottja lesz. 40 A mellékelt rajzokon a találmány tárgyát tevő berendezés néhány kiviteli alakja példaképein vázlatosan van feltüntetve. A találmány tárgyát tevő berendezés ezen kiviteli alakjainál az égéshez szükséges levegő a tüzelő anyag áraimá 45,, nak körülbelül közepén lép ki, mimellett azonban a tüzelő anyag árama levegővel van elegyítve, amely azt szétporlasztja és tovább szállítja. Az első kiviteli alaknál, aránylag nagynyomású levegő talál alkal- 50' mazást. A második kiviteli alaknál az alkalmazott levegő nyomása aránylag kicsi. Oly alkatrészek is rendezhetők el, amelyek révén a berendezés úgy állítható be. hogy az vagy nagy, vagy kis nyomással 55.. tartható üzemben. Az 1. ábra oly tüzelő berendezést ábrá.zol elölnézetben és részben metszetben, amelynél, mint már említettük, nagy nyomású levegő talál alkalmazást. A 60-2. ábra ezen kiviteli alak függélyes középhosszmetszete. A 3. ábra kisnyomású levegővel üzemben tartott berendezés oldalnézete. A 4. ábra ezen kiviteli alak egy részénele gs függélyes középhosszmetszete. Az 5. ábra metszet a 4. ábra 5—5 vonala Bzerint. Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a (6) főcsőhöz az (1) cső csatlakozik, 70 amelynek révén a tüzelő anyag a (2) csőtoldatba jut. Amint a 2. ábrából látható, a (2) csőtoldat hátsó (3) fala lejtős, úgyhogy a tüzelő anyag a (4) kúp mentén eloszlik. A (4) kúp mellső felülete a (2) csö- 75 toldat mellső fala előtt fekszik, miáltal f> tüzelő anyag számára aránylag szűk (5/ hozzávezető csatorna képződik. A (6) oső fúvóművel vagy máseffélével áll összeköttetésben és a levegő szabályozása 80'