90336. lajstromszámú szabadalom • Készülék különösen pneumatikus szállítóberendezések gyüjtőtartályaiban felgyülemlett anyag mennyiségének ellenőrzésére

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI jngHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90336. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Készülék különösen pneumatikus szállítóberendezések gyűjtőtartányaiban fel­gyülemlett anyag mennyiségének ellenőrzésére. Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1923. évi junins hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi janins hó 14-ike. Pneumatikus szállítóberendezések gyüj­tőtartányai neon tölthetők túl egy bizo­nyos fokon, mert ellenkező esetben a lég­áram a szállított anyagot magával ra-5 gadja a telep szivattyújába, almi üzem­zavarokat okozhat. Tekintettel arra* hogy a pneumatikus szállítóberendezések ál­talában nem folyadékot, hiainem szilárd halmazállapotú anyagot szállítanak a 10 lartányban gyülemlő ainyag mennyiségé­nek ellenőrzése nem egyszerű. Az üvegen át való ellenőrzésről teljesen letértek, inert azok rövid időn belül porral teile­rakodva átlátszatlanokká váltak. Isme-15 retesek különféle komplikált ellenőrző berendezésék, pl. villamos kontaktuské­szülékek, eaek működése azonban meg­bízhatatlannak bizonyult, mert feltélte lük, az egyenletes rétegeződés, nem min-20 dig teljesül. A találmány lehetővé teszi, liogy az ily tartányokon az ellenőrző üveget kellő üzembiztonsággal alkalmazzuk. A tapasz­talait szerint az üvegre csak a por rakó-25 dik le. A találmány értelmében a port azáltal távolítjuk el az üvegről, hogy a tartányba beár amló anyagot közvetlen ül az üveg mögött nagy sebességgel elvezet­jük. A légáram által magával ragadott 80 nagyobb darabök a- port az üvegről leve­rik; e porrészeket a légáram magával ragadja. E célból a beáramlási nyílás környe­zetében egy önmagában ismert terelő lo-35 mezzel határolt oly teret képezünk ki, amely a gyűjtő tartány belsejével leg­alább két, különböző méretű keresztmet­szettel bíró nyíláson át közlekedik, mely ' nyílások közül a kisebbik keresztmet­szetű, egy kémablak mellett van elren- 40 dez,ve, míg a nagyobbik nyílás térbeli el­rendezése olyan (pl. vízszintes), hogy a tartány belsejében felgyülemlő anyag a nagyobbik nyílást elzárva, az áramló kö­zeg a kisebbik nyíláson át a kémablakot 45 súrolva távozik. Különösen kedvező hatást érünk el ak­kor, ha a beszállított anyaggal telített le­vegőt közvetlenül a tartányban már fel­gyülemlett anyag felszíne fölött áramol- 50 tatjuk. Ez esetben az üvegen az anyag felszíne fölött egy átlátszó — jelszerű — tiszta vonal keletkezik. Az elrendezés ak­ként foganatosítható, hogy a most leírt hatás csakis az üveg magasságában lé- 56 tesiü'l. A mellékelt rajz a találmány egy pél­daképpeni kivitelét mutatja. (1) a gyiij­tőtartány, amelyből a levegőt a (2) csö­vön szívjujk le. Az anyagot szállító levegő 60 a (3) csövön lép a tartányba. A tartány fedelére egy termelőlemez (4) van fel­erősítve, amely a tartány falával egy oly teret határol, melyből a levegő a rajz­ban sraffozott nyíláson lefelé és a kies- 65 kény (5) hasítok alakú nyíláson oldalt is távozhatik. A (7) nyílás sík ja vízszintes és a tartány fenekéhez legközelebb lévén a felgyülemlő anyag e nyílást elérve, azit elzárja, amikor a levegő és a szállított 70 anyag az (5) hasítékon át kénytelen tá­vozni. Kezdetben az oldalsó nyílásokon, csak nagyon kevés levegő áramlik át; amint azonban a felgyülemlő anyag fel­színe emelkedik, illetőleg a (4) lemez 75 alsó éléhez közeledik, mint több levegő

Next

/
Oldalképek
Tartalom