90333. lajstromszámú szabadalom • Regisztrálópénztár forgattyúhajtással és billentyűbeállítással

közben szintén visszatér kiindulási helyzetébe. A (18) kapcsolókilincsnek időközben megváltozott helyzete következtében most a (20) záróretesz, (21) kiugrása a (18) kap-5 csolókilincs (19) pecke fölé nyúl, úgyhogy ez utóbbi a (12) fogasrúddal való kapcsolódása tekintetében biztosíttatik és a (10) kocsi és a hajtott (12) fogasrúd között merev összeköttetés létesíttetik ( 15. és 18. 10 ábra). Ha most a (38) forgattyú vagy efféle forgatása által a pénztárt működtetjük, a mindenekelőtt az óramutató mozgása elleni értelemben forgó (14) főtengely (15) 15 fogaskerekeinek a részkészülékek (13) fogaskerekeivel való kapcsolódása következtében a (13) kerekeknek az óramutató mozgása értelmében való forgása jön létre. Ezen (13) fogaskerekek forgása a (10) 20 kocsik hajtó (11) fogasrúdjaira vitetik át, minek következménye azoknak a (3) támasztókereten való előrecsúszása (18. és 21. ábra). A (20) záróretesz mozgási mezejébe benyúló (22) ütközőkilincsek emel-25 Lett a (20) záróretesz elől kitérnek, amenynyiben annak nyomása alatt oldalt kilengenek (19. ábra) és rúgóhatás alatt újból visszatérnek, miután a (20) zárótereszt maguk mellett elengedték. Ezen folyamat-30 nál a (20) záróretesznek a (10) kocsihoz képest való függőleges helyzete egyrészt a (10) kocsi súrlódó rúgója, másrészt pedig a hajtott (12) fogasrúd ellenállása által tartatik meg. Ezen ellenállás a kapcsolási 35 kilincs bütykének adott alak, valamint a fogasrúdban alkalmazott bevágás alakja következtében a (19) peceknek a záróretesz (21) kiugrása ellen kifejtett nyomása gyanánt jut hatásra. Ezen nyomás 40 csak egy billentyűzárókar által kimerevített (22) ütközőkilincs ellennyomása által győzhető le. Ha a (10) kocsi mozgási pályáján oly mértékben haladt tova, hogy a (20) záró-45 retesz a megnyomott összegbillentyű zárókarja által kimerevített (22) ütközőkilincshez ért (22. ábra), a záróretesz ezen kilincsben oly nagy ellenállásra talál, hogy a (10) kocsi tovacsúszása alkalmával (24) 50 tengelye körüli részleges elfordulásra kényszeríttetik (24. ábra). Ezen részleges elfordulás mértéke függ a (20) záróretesz rövid (23) ingakilincsének a kimerevített dtközőkilinccsel való érintkezési időtarta 55 mától, mely ütközőkilincs felett az ingakilincs tovacsúszik, illetve mely mellett az lingakilincs a ferde helyzetben elsiklik. Az eközben a (20) záróretesszel közölt. ferde helyzet (21. és 24. ábra) a (10) kocsi tovamozgása közben megmarad. Miután 60 ennek folytán a (23) ingakilincs alsó, széles része nem nyúl többé be a (22) ütközőkilincs pályájába, hanem most már csak ezen ütközőkilincs szabad végeit az ingakilincs kivágása csakis körülfogja, az 65 ingakilincs az őt követő ütközőkilincs végei mellett szabadon elsiklik anélkül, hogy az ütközőkilincset befolyásolná. A záróretesznek a kimerevített ütközőkilincshez való ütközése és ennek következ- 70 tében beálló hátramozgása alkalmával az ütközőkilincs bütyökszerű (21) kiugrása a (18) kapcsolási kilincs (19) peckét és ezzel, ezen kilincset magát felszabadítja. A tovább haladó (10) kocsi, amellyel a kapcso- 75 lási kilincs csuklósan van öszekötve, a (12) fogasrúd, valamint az ezzel kapcsolódó összes részek ellenállásával kapcsolatban a kilincsnek a fogasrúd bevágásából való kiemelését idézi elő (21. ábra), úgyhogy az 80 ezen felemelt helyzetben, miközben bütykének csúcsa a csúsztató pályán felfekszik, a (12) fogasrúd fogai mellett csúszik tova (24. ábra). A (12) fogasrúd beállott kikapcsolásá 85 nak pillanatától kezdve csakis a (11) liajtófogasrúd által hordott (10) kocsi mozog tovább a kapcsolási kilinccsel és záróretesszel. Az eközben ferdén álló záróretesz alsó szára a kocsi mozgási pályá- 90 jának végén a rugalmas (36) pecekhez ütközik, miáltal saját magát újból felállítja (24. ábra). Egyidejűleg a (10) kocsi a kétkarú (32) kikapcsolóemeltyű (35) bütykéhez és üt- 95 között (24. ábra). Ezen emeltyű a (34) pecekre kifejtett nyomás által a (7) elreteszelési sínnek, rúgójának megfeszítésével, oly mértékű visszafelé mozgását idézi elő, hogy a sín (9) reteszbütyke az (5) 100 összegbillentyű (8) nyomóbütykét felszabadítja és ezen billentyűnek rúgója ha tása alatt való visszaszökésót lehetővé teszi. Emellett az előzetesen lenyomott billentyű zárókarja által előbb kimerevített 105 (22) ütközőkilincs is újból felszabadul. Miután a (10) kocsi mozgási pályáján az előhaladás irányában áthaladt, most a (14) főtengely forgási iránya önműködően megfordul és a kocsi megkezdi hátrafelé 110 mozgását. A kocsi nyomása a (7) elreteszelési sín kikapcsolási karjára megszűnik és ezen kar rendes helyzetébe tér viszsza (25. ábra). A (10) kocsi hátrafelé csúszása közben a (20) záróretesz (23) inga- 115 kilincse a (22) ütközőkilincs fölött csúszik