90331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés melegnek tetszőleges közegek közötti átvitelére közbeiktatott cseppfolyós vagy légnemű közeg útján
Megjelent 1930. évi augusztus hó 1 -én . MAGYAR KTRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90381. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás és berendezés melegnek tetszőleges közegek közötti átvitelére közbeiktatott cseppfolyós vagy légnemű közeg útján. Rényi Arthur gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi december hó 24-ike. Valamely (A) közegről tetszőleges (B) közegre való hőleadás céljából javasolták már a két közeg közötti közvetlen melegátvitel kiküszöbölését és a kettő közé va-5 l'amely, az (A) és (B) közegek közötti hőátvitelt közvetítő cseppfolyós, vagy légnemű (C) közegnek közbeiktatását; ez utóbbit alább „közbeiktatott hőhordozó"nak nevezzük. 10 A jelen találmány tárgya a hőhordozó közbeiktatásán alapuló hőátviteli eljárásnak további kiképzésére vonatkozik, mely a közbeiktatott hőhordozó hatályosságának növelését célozza. 15 A találmány lényege abban van, hogy a közbeiktatott hőhordozó és a vele hőkicserélésbe lépő közeg közötti érintkezési felület a cseppfolyós közeg elporlasztása, vagy légnemű közegnek gázbuborékok 20 alakjában, a cseppfolyós közegbe történő befuvatásával növeljük. A légnemű közeg befuvatásánál keletkező gázbuborékok ugyanis éppen úgy növelik a hőkicserélő felületek nagysá-25 gát, mint a porlasztó fúvókával, vagy más permetező berendezés segélyével szétporlasztott folyadékgömböcskék. Emellett a légnemű közegnek buborékok alakjában való befuvatá SH) EL folyadék szétporlasz-30 tásával szemben, többek között azzal az előnnyel is jár, hogy a hőátvitel kedvezőbb körülmények között megy végbe, miután a légnemű közeg befuvatása folytán az a folyadék, melybe a beíuvatás 35 történik, élénk örvénylő mozgásba jut, mely mozgás folytán a hőátadási koefficiens kedvezőbb lesz. A légnemű közeget célszerűen perforált csövek segélyével fuvatjuk be kellő nyomáson a cseppfolyós közegben, még pedig i® közel felszíne alá, miközben a légnemű közeg számos gázbuborék képződése közben, a folyadék felszínére száll fel. A találmány további tárgyát a jellemzett eljáráson alapuló hőkicserélő beren- 45 dezések alkotják, melyek az alábbi leírásból rajz nélkül is könnyen megérthetők. A jellemzett elven alapszik pl. az alább ismertetett gőzkazán, melynél a füstgázok nem fémes fűtőfelület útján hevítik 50* az elgőzölögtetendő kazánvizet, hanem a füstgázok egy közéjük és a gőzzé átalakítandó víz közé iktatott, cseppfolyós hőhordozót hevítenek fel, mely célszerűen higany, vagy más vízben oldhatatlan, 55-magas forrponttal bíró folyadék, melyet az elgőzölögtetendő vízbe finoman elosztott alakban vezetünk be, pl. permetező, illetve szórófuvókával befecskendezünk. A higany felhevítése célszerűen egy, a 60» füstgázok hatásának kitett, vékonyfalú csövek sorozatából álló hevítő berendezésben történik, melyből a kazán gőzterébe torkolló, permetező fejben végződő cső indul ki. A kazánvízbe befecskendezett 65 higany a kazán fenekén összegyűlik, ahonnan a kazánfenék és a higanyhevítő berendezés közötti csővezetékbe iktatott keringtető szivattyú segélyével, a hevítő berendezésbe visszavezetjük, úgyhogy ál- 70 landó körfolyamatban van. Higanynak közbeiktatott hőhordozó gyanánt való alkalmazásánál igen kedvező eredményeket szolgáltat, mert forrpontja magas, tehát a figyelembe jövő 75. hőmérsékleteknél még feszültségmentes, úgyhogy hevítőberendezése vékonyfalú lehet. Az ismertetett kazánnál a szétpor-
