90300. lajstromszámú szabadalom • Gázosító égési erőgépekhez

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 1-én. ÍIA GYA R KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90300. SZÁM. Vtl/3. OSZTÁLY. Gázosító égési erőgépekhez. Société du Carburateur Zeiiith Lyon. A bejelentés napja 1920. évi junius hó 26-ika. Elsőbbsége 1916. március hó 21-ike. Refeeskendő gázosítóknál a léghozzávezetőeső rendszerint égy kettős kúpalakú Venturi-cső gyanánt van kiképezve, amelyben a befecskendező fúvóka akként 5 van elrendezve, hogy ennek vége kissé a Venturi-cső legszűkítetteb része fölött áll, tehát olyan ponton, ahol a legnagyobb mértékű vákuum uralkodik. Jól és gondosan megválasztott Venturi-cső révén a 10 fúvókánál sokkal nagyobb vákuumot lehet elérni, semmint az bármely másalak'ú léghozzávezetőeső esetén volna lehetséges, a csővezetékben ugyanoly mértékű vákuumot és .azonos beszívott henger-15 tartalmat feltételezve. A találmány tárgyia már most oly szerkezet, amelynek segélyével a fúvókánál uralkodó vákuumok további fokozása érhető el anélkül, hogy a gázokat átbo-20 osátó szőkítési övet még jobban szükítenők és hogy a vezetékben az alacsonynyomást megváltoztatnák, vagy amelynek segélyével a csővezetékben uralkodó alacsonynyomást csökkenthetjük és en-25 nélfogva a beszívott levegő súlyát növelhetjük, mimellett azonban a fúvókánál elegendő vákuumot tartunk fen'ri oly célból, hogy az égési anyag kifeeskendezését és jó szétporlasztását biztosítsuk. 30 Ezeket az előnyöket mindenekelőtt a vázlatos rajzok 1. ábráján látható szerkezettel érhetjük el, amelynek lényege abban van, hogy (V) Venturi-cső tengelyébén, mely csövön a gázok átáramlanak, 85 még egy második, kisebb méretű Ventüri-csövet rendezünk el, .amelynek kúpalakú (B) bebocsátó vége -az első Venturicsövön kívül, oly ponton torkol ki, amelyen lényegileg légköri nyomás uralkodik, míg a kisebb Venturi-csőnek másik to (C) vége a nagy Venturi-cső szűkítési övében az (A) ponton fekszik, ahol ia vákuum maximális mértékét éri el. A fúvóka vége a kis Venturi-csőben a legnagyobb szűkítés táján, a legnagyobb 45. vákuumnak megfelelő (D) ponton van. Az elmélet és gyakorlat egyaránt mutatják, hogy ezen szerkezet segélyével a íűvókánál uralkodó vákuum nagysága meglehetős jeletékeny mértékben sokszo- 50 rozható. Ezen szerkezet további előnye az, hogy az égési anyagnak igen jó szétporlasztását érjük el. A fúvókából kilépő égési anyag ugyanis ,a kis Venturi-cső falait 55. követi és a legfinomabb elosztású, kúpalakú köpenyfelület gyanánt tódul ki, melyet úgy belül, mint kívül suról a levegő, mimellett úgy a gáznak, mint az égési anyagnak áramlási vonalai ugyan- qq. azon iránnyal bírnak, úgyhogy sem torlódás, sem ellen áram, sem pedig örvénylő mozgások nem léphetnek fel és így a töltésben semmiféle számba vehető káros veszteség nem következhetik be. Mint- 65 hogy másrészt ia kis Venturi-cső kibocsátó kúpjának csak igen kis hajlása van, ennélfogva az a köpenyfelület, amelyet az égési anyag sugara alkot, csak gyengén divergál és az égési anyag oly sokáig, 70 amennyire csak lehetséges, a gázáramban maratl, anélkül, hogy a falakra lecsapódnék. Nem okvetlenül szükséges, hogy .a fúvóka a Venturi-cső tengelyében legyen. 75 A fúvóka a kis Venturi-csőnek azon pontján, amelyen a legnagyobb vákuum uralkodik, tetszőleges szög alatt torkolhat be.