90291. lajstromszámú szabadalom • Szivarkahüvelykészítőgép megszakítás nélkül előretolt hüvelytömlővel

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 90291. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Szivarkahüvelykészítő gép megszakítás nélkül előretolt hüvelytömlővel. Universelle Cigarettenmaschinen-Fabrik J. C. Müller & Co. Dresden. A bejelentés napja 1924. évi október hó 3-ika. A találmány kizárólag olyan szivarka­hüvelykészítő gépekre vonatkozik, ame­lyeknél folytonos hüvelytömlő állíttatik elő, amely megszakítás nélkül előretoló-5 dik. Az ilyen gépeknél eddig szokásos volt az ismert kanalat, amelyre a hüvelytömlő­ről leválasztott szivarkahüvely tolódik, a tömlő hosszirányában ide-oda mozgatni. A kanál első sorban is a megérkező hü-10 velytömlő felé mozgattatott és a tömlő vé­gébe merült. Ezzel egyszerre megtörtént a szivarkahüvelynék a hüvelytömlőről vá­gószerszámok révén való leválasztása, amelyek szintén a hüvelytömlő hosszirá-15 nyában ide-oda mozgattatnak és a vágás közben a tömlő sebességével, ennek előre­tolási irányában mozognak. A kanál ez­után a rátolt hüvellyel visszafelé haladt és pedig lényegesen nagyobb sebességgel, 20 mint a tömlő előretolási sebessége. Vissza­felé való haladásnál vezetjük le a szopóka­laptekercset és a hüvelyt a bevezetett te­kerccsel a kanálról vagy csőrről lehúzzuk. Világos, hogy ennél az ismert elrende-25 zésnél a kanálnak vagy csőrnek ide-oda való járása közben tekintélyes útat kell megtennie, amely út a szivarka különböző hosszúsága szerint változik. Ennek követ­keztében a kanalat és az azt tartó részeket 80 nagy darabokban és részben rendkívüli nagy sebességgel kell mozgatni, ami az újabb, igen gyorsan járó gépeknél a tö­megmozgások és a vezérlőelemek nagy igénybevétele tekintetében nehézségekre 85 vezetett. Ehhez járul még, hogy a régebbi elrende­zésnél a hüvelytömlőnek attól a helytől kezdve, ahol azokat az elemeket elhagyta, amelyek a tömlő zárását hozzák létre és emellett a tömlőt alátámasztják, nagy 40 útat kell megtenni, mielőtt a vele szembe­vezetett kanállal kapcsolódik, amely da­rabon a hüvelytömlőt nem kell és nem is lehet alátámasztani. Meggondolandó, hogy első sorban azt a leválasztó szervet kell 45 bekapcsolni, amely ide-oda való mozgást végez és ezért lökete környezetében helyt­álló vezető csövecskének vagy hasonlónak alkalmazását nem engedi meg. Meggon­dolandó továbbá az is, hogy a kanál is 50 ide-oda járó mozgást végez és nem vezet­hető a leválasztó szervhez olyan közel, mint egy szivarka hosszának megfelelő távolság. Ennek következtében az a hát­rány mutatkozott, hogy a hüvelytömlőnek 55 előrenyúló vége külső behatások (pl. lég­vonat) révén pályájából kissé kitéríttetik és ezért nem ér pontosan a kanálra, amely a hüvelytömlő középső hossztengelyében mozgattatik. Ennek selejtes áru készítése 60 és üzemzavarok a következményei. A találmány most már abban áll, hogy a hüvelytömlőről leválasztott szivarkahü­vely első sorban is forgó, de helytálló pro­íilgörgőpárok közé kerül, amelyek a hü- 65 velyt csekély súrlódás révén magukkal viszik. A görgőpárok olyan sebességgel fo­rognak, hogy a hüvely a tömlőről levá­laszttatik és a hüvelytömlőnél jóval na­gyobb sebességgel a kanálhoz vezettetik. 70 A kanálnak ezután már csak egy útat kell megtenni, úgyhogy a tömegek mozgása csökken és a vezérlő elemek nem vétetnek túlságosan igénybe. Ezután a szivarka­hüvelyt teljesen rátolhatjuk a kanálra. 75 úgyhogy a hüvelyt a kanálról letoló szerv

Next

/
Oldalképek
Tartalom