90291. lajstromszámú szabadalom • Szivarkahüvelykészítőgép megszakítás nélkül előretolt hüvelytömlővel

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 90291. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Szivarkahüvelykészítő gép megszakítás nélkül előretolt hüvelytömlővel. Universelle Cigarettenmaschinen-Fabrik J. C. Müller & Co. Dresden. A bejelentés napja 1924. évi október hó 3-ika. A találmány kizárólag olyan szivarkahüvelykészítő gépekre vonatkozik, amelyeknél folytonos hüvelytömlő állíttatik elő, amely megszakítás nélkül előretoló-5 dik. Az ilyen gépeknél eddig szokásos volt az ismert kanalat, amelyre a hüvelytömlőről leválasztott szivarkahüvely tolódik, a tömlő hosszirányában ide-oda mozgatni. A kanál első sorban is a megérkező hü-10 velytömlő felé mozgattatott és a tömlő végébe merült. Ezzel egyszerre megtörtént a szivarkahüvelynék a hüvelytömlőről vágószerszámok révén való leválasztása, amelyek szintén a hüvelytömlő hosszirá-15 nyában ide-oda mozgattatnak és a vágás közben a tömlő sebességével, ennek előretolási irányában mozognak. A kanál ezután a rátolt hüvellyel visszafelé haladt és pedig lényegesen nagyobb sebességgel, 20 mint a tömlő előretolási sebessége. Visszafelé való haladásnál vezetjük le a szopókalaptekercset és a hüvelyt a bevezetett tekerccsel a kanálról vagy csőrről lehúzzuk. Világos, hogy ennél az ismert elrende-25 zésnél a kanálnak vagy csőrnek ide-oda való járása közben tekintélyes útat kell megtennie, amely út a szivarka különböző hosszúsága szerint változik. Ennek következtében a kanalat és az azt tartó részeket 80 nagy darabokban és részben rendkívüli nagy sebességgel kell mozgatni, ami az újabb, igen gyorsan járó gépeknél a tömegmozgások és a vezérlőelemek nagy igénybevétele tekintetében nehézségekre 85 vezetett. Ehhez járul még, hogy a régebbi elrendezésnél a hüvelytömlőnek attól a helytől kezdve, ahol azokat az elemeket elhagyta, amelyek a tömlő zárását hozzák létre és emellett a tömlőt alátámasztják, nagy 40 útat kell megtenni, mielőtt a vele szembevezetett kanállal kapcsolódik, amely darabon a hüvelytömlőt nem kell és nem is lehet alátámasztani. Meggondolandó, hogy első sorban azt a leválasztó szervet kell 45 bekapcsolni, amely ide-oda való mozgást végez és ezért lökete környezetében helytálló vezető csövecskének vagy hasonlónak alkalmazását nem engedi meg. Meggondolandó továbbá az is, hogy a kanál is 50 ide-oda járó mozgást végez és nem vezethető a leválasztó szervhez olyan közel, mint egy szivarka hosszának megfelelő távolság. Ennek következtében az a hátrány mutatkozott, hogy a hüvelytömlőnek 55 előrenyúló vége külső behatások (pl. légvonat) révén pályájából kissé kitéríttetik és ezért nem ér pontosan a kanálra, amely a hüvelytömlő középső hossztengelyében mozgattatik. Ennek selejtes áru készítése 60 és üzemzavarok a következményei. A találmány most már abban áll, hogy a hüvelytömlőről leválasztott szivarkahüvely első sorban is forgó, de helytálló proíilgörgőpárok közé kerül, amelyek a hü- 65 velyt csekély súrlódás révén magukkal viszik. A görgőpárok olyan sebességgel forognak, hogy a hüvely a tömlőről leválaszttatik és a hüvelytömlőnél jóval nagyobb sebességgel a kanálhoz vezettetik. 70 A kanálnak ezután már csak egy útat kell megtenni, úgyhogy a tömegek mozgása csökken és a vezérlő elemek nem vétetnek túlságosan igénybe. Ezután a szivarkahüvelyt teljesen rátolhatjuk a kanálra. 75 úgyhogy a hüvelyt a kanálról letoló szerv