90285. lajstromszámú szabadalom • Fémdrót és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. KAflYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90285. SZÁM. — VII/h. OSZTÁLY. Fémdrót és eljárás annak előállítására. Patent-Treuliand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1921. évi junius hó 18-ika. Ha elektromos izzólámpáknak húzott wolframból készült izzószálját az izzó­lámpa élettartama alatt megfigyeljük, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy a hú-5 zásnál eredetileg nyert strukturája meg­semmisül és helyébe szabálytalan kristá­lyos szerkezet lép. Ezáltal a szál eredeti hajlékonysága és szilárdsága veszendőbe megy. 10 Hogy ezen hátrányt, mely könnyen a lámpa hasznavehetetlenségéhez vezethet, kiküszöböljék, eddigelé két eszközt alkal­maztak. Először is megkísérelték a kristályoso-15 dási folyamatot késleltetni, amennyiben a dróthoz idegen anyagokat, mint pl. tho­riumoxidot adtak. Ezen rendszabály által a zavaró Viisszakristályosodási folyama­tok késleltetése ugyan elérhető, de azok 20 nem gátoltatnak meg, úgyhogy a drót ennek dacára égési ideje alatt törékeny­nyé válik. Egy második eszköz, mely egy korábbi szabadalomban le van írva, abban áll, •25 hogy a fecskendezett szálból álló világító­testet egyetlen kristállyá alakítják át, úgyhogy az végleges állapotban van és az égésnél már nem változik meg. Az ilyen világítótestek égésük alatt duktili-30 tásukat megtartják, előállításuk azonban nehézkes és költséges. Ehhez járul még, hogy ezzel az eljárás­sal nem lehet mindig határtalan hosszú­ságú kristályt előállítani. Az előállított 35 szál gyakran bizonyos távolságokban illesztési helyekkel bír, melyek az egy­máshoz csatlakozó kristálydaraboktól erednek. Ezen harántirányban és több­nyire csaknem a drót tengelyére merőle­gesen álló illesztési helyek igen könnyen 40 a szál időelőtti szakadását idézik elő. Már javasolták a fecskendezett fonal­ban a kristálynövekedéshez szükséges hő­behatásnak oly módon való vezetését, hogy a kész szálban egymást átlapoló 45 kristálydarabok képződjenek. Az oly szá­lak, melyek ily kristálydarabokból van­nak összetéve, mindenesetre kisebb sza­kadási veszélyt rejtenek magukban. A jelen találmányt képező eljárással 50 azonban kevésbé költséges és egyúttal biztos módon válik lehetővé kölcsönösen egymást átlapoló, illetve egymásba fo­gódzó kristálydarabokból álló világító drót előállítása, ahol is a drót egyidejű- 55 leg úgy alakíttatik, hogy egész hosszában nemcsak közönséges hőmérsékleten hajlé­kony, hanem a legmagasabb fehérizzásig való felhevítése után is hajlékony marad. A találmány szerinti eljárásnál húzott, 60 tehát rostos strukturájú drótból indulunk ki és lényegében a találmány abban áll, hogy a húzott drótot először oly hőkeze­lésnek vetjük alá, hogy a drótnak a meg­előző nyújtás által hosszúra húzott rostjai 65 kis részekre való kezdődő szétesésre ho­zatnak, mire a drótot oly magas hőmér­sékletre hevítjük, hogy a keletkezett szétesési termékek visszakristályosodás útján a leírt fajtájú új kristálydarabokká 70 egyesülnek. A hevítést nem szabad oly lassú emelkedéssel végezni, hogy durva kristályos közbenső fokozat képződhessék. Az eljárásnak egy foganatosítási módja, mellyet a kívánt kristályképződmények- 75 liez jutunk pl. a következő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom