90280. lajstromszámú szabadalom • Vetélőhajtás szövőszékekhez
ben a szorítógörgőben keletkező visszalökő erő (reakcióerő) a húzó szerv mozgásirányában forgató nyomatékot létesít, (19) hiízószerv úgyszólva semmit sincs 5 igénybevéve. A vetélőszekrénybe befutó vetélő fékezése az ismert berendezéstől mindenek előtt abban tér el, hogy a fékezőéket inga-támasz-zárómű tehermentesíti. A ve-10 télőszekrénytokban elrendezett helytálló (21, 22) tengelyek közül (8—10. ábrák) az előbbin az öntött vasból való függélyes (23) kar, míg a (22) tengelyen a vízszintes (24) kar van forgathatóan ágyazva. 15 A (23, 24) karok a (27) ingatámaszok felvételére szolgáló (25), illetve (26) horogalakú toldatokkal vannak ellátva. Ügy a (21), mint a (22) tengelyekre egy-egy csavarrúgó van tolva, melyek a (23), illetve 20 (24) karokat a nyilakkal jelzett irányokban elforgatni törekszenek. Ezáltal a (27) ingatámasz a helyzetében, mely az ingatámaszcsapágyakul szolgáló (25) és (26) horgokat a (21) tengellyel összekötő vonal 25 altal meg van adva, rögzíttetik. A (241 kar szabad végére kifejtett nyomás, meiy kar egy második (28) ingatámaszcsapágygyal van ellátva, a (27) ingatámasz útján a (21) tengelyre közvetlenül átvitetik és 30 ezáltal a zárómű záratik. Ha a szintén a (21) tengelyen ágyazott (46) emelő lefelé mozgatása által a (23) kart balra kilendítjük, vigy a zárómű nyílik, amennyiben ezáltal a (27) ingatámasz a 10. ábrán fel-35 tüntetett ferde helyzetbe kerül és a (24) kar lefelé elfordul, mim ellett a (28) ingatámaszcsapágy, melyben a (29) féktuskót hordozó (30) ingatámasz nyugszik, kissé sűlyed. 40 A berendezés további előnye abban áll, hogy a lefékezendő vetélő nem közvetlenül, hanem a (31) ütőkar útján hat a vetélő eleven erejét felvevő (32) rúgóra, miáltal a nagyobb sebességáttétel követ-45 keztében az ugyanazon arányban erősebb rúgó lényegesen kisebb mértékben vétetik igénybe. Ezen célból a (31) ütőkar (áttételi emelő) a bordaláda-alsórésszel szilárdan össze-50 kötött (33) karban van ágyazva és felső vége a (34) és (35) ütközők határolta (36) hasítékban van vezetve. A vetélő eleven erejének a (31) ütőkarra való átvitele a 11. ábrán nagyobb léptékű felülnézetben 55 feltüntetett (38) ostorfej (serkentő) segélyével történik. Ez á (38) ostorfej több egymáshoz erősített bőrből való elemből áÚ és a két végén vastagabb (40) és (41) bőrdarabok vannak elrendezve. Ezen elemek a végdarabok között ütközőván- 60 kosokat alkotnak és fujtatóhoz hasonlóan széthúzhatok. A (41) végdarab a (42) bőrliurkot hordja, amelyen a (31) ütközőkar keresztül van tolva, ellenben a másik lehetőleg még erősebb (40) végdarab a ve- 65 télőcsúcs befogadására mélyedéssel van ellátva. Önmagára hagyva az ostorfej közepes hosszúságú, mely körülbelül a 8. ábrán látható hosszúságnak felel meg. Ha a vetélő nagy sebességgel ütközik a (38) 70 ostorfejbe, úgy mindenek előtt a (40) bőrdarab kis tömegét mozdítja el, mely ettől az időponttól kezdve az ostorfej sokkal nagyobb tömegű többi részének, valamint a (31) ütőkar és a vele összekötött (32) 75 rúgó mozgatásánál mint vánkos szerepel, mimellett a (38) ostorfej Összeszoríttatik. Ekkor kezdődik a vetélő elevenerejének a rugóval való közlése. Mialatt az ütőkar kifelé mozgattatik, valamelyes módon 80 gondoskodás történik arról, hogy a (29) féktuskó kis erővel ellenkező irányban mozduljon el, mimellett ezen féktuskó a (30) ingatámaszon nyugodva egyidejűleg felfelé mozog és ezáltal a vetélőt a (43) 85 íékezőlécekre, — melyek a vetélőszekrényfalak belső oldalán a féktuskónyílás fölött vannak elrendezve, — könnyedén rászorítja. A leírt kiviteli példában ezt a célt a (30) ingatámaszra szegecselt (44) lapos 90 drótrúgó biztosítja, mely a (31) ütőkar (45) pecke fölött van vezetve. A vetélőnek a (32) rúgó megfeszítése utáni visszapattanása a vetélő ezt követő önékelődése által a már ismert módon megakadályoztatik. 95 A 9. ábrán látható módon a fékezőnyomást a (30) ingatámasz a záróhelyzetben lévő záróműre átviszi. Azáltal tehát, hogy a záróművet kioldó (40) emelő a (47) huzórúgó útján a (19) húzószervvel összekötte- 100 tésben áll, a (19) húzószerv mozgatásakor nemcsak a szorítógörgőt vezetjük a (18) szögemelő segélyével a nyugalmi helyzetéből (8. 9. ábrák) a munkahelyzetébe (10. ábra), hanem egyidejűleg a záróművet is 105 nyitjuk. Ezáltal a fékezőnyomás megszűnik és a vetélőt a megfeszített (32) rúgó a szorítógörgő körzetébe hozza. Az ostorfej a mozgatott tömege következtében a 8. ábrán látható helyzeten messze túllendül, no azonban eredeti hosszúságát a bőrelemek rugalmassága következtében ismét felveszi. Szabadalmi igények: 1. Vetélőhajtás a vetiilékszád két végén a bordaládapályában elrendezett, folyto- 115
