90276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok alkatrészeinek különválasztására

Megjelent 1930. évi augusztus lió 298-én. MAGYAR KIRÁLYI JHgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90276. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok alkatrészeinek különválasztására. Sharples Philip T. vegyész St. Davids (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1921. évi március hó 30-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1919. évi junius hó 28-ika. Jelen találmány első sorban egy anyagnak egy folyadékból való kiválasztására vonatkozik, melyben ezen anyag rendes hőmérsékletnél oldható, ellenben alacsony 5 hőmérséklet mellett oldhatatlan. A találmány célja különösen petroleumviasznak folyékony petroleumtermékekből való kiválasztása, mimellett a kiválasztott viasz sűrűsége eltér azon folyadák sűrűségétől, 10 melyből kiválasztatott. A találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy a folyadékot, melyből a hidegben oldhatatlan anyagot ki akarjuk választani, lehűtjük, úgyhogy az anyag 15 kicsapódik, mire a lehűtett anyagot valamely nagyobb fajsúlyú folyadékkal, mely csak azon hőmérséklet alatt fagy meg, melynél a kiválasztandó anyag a lehűtésnél kicsapódik, centrifugáljuk, hogy a ki-20 csapott anyagot a kiindulási anyagnak folyékonyan maradt alkatrészeitől különválasszuk és a nagyobb fajsúlyú folyadékon leúsztassuk. Az eljárás alkalmazásánál petroleum-25 viasznak folyékony petroleumtermékektől, pl. az u. n. hengerstocktól való kiválasztására ezen terméket rendesen naftával hígítjuk, csőkígyókban keringő sóoldat segélyével vagy más módon lehűtjük, úgy-80 hogy a viasz kicsapódik, mire a hűtött terméket nagyobb fajsúlyú folyadékkal, pl. klorkalciumlúggal együtt, melyet ugyanazon alacsony hőmérsékletre hűtöttünk, egy centrifugai-szeparátoron hajt-85 juk keresztül, úgyhogy a kicsapott viasz a folyékony petróleumtól különválasztatik és a kiválasztott viasz a sóoldaton úszva a röpítődobból kiszállíttatik. A sóoldatot a viaszt és a folyékony petroleumot. 40 melyből a viasz kiválasztatott, a centrifugális erő rétegenként szétválasztja, úgy hogy a centrifugában egy sóoldatból álló külsőréteg, egy viaszréteg, mely közvetle nül a sóoldaton úszik és folyékony petróleum egy rétege, mely közvetlenül a viasz- 4,5 réteghez csatakozik, jön létre. A sóoldat azon alacsony hőmérsékletnél, mely szükséges, hogy a viaszt szilárd alakban kap juk, megtartja folyékony alakját, úgyhogy a viasz a röpítődobban a sóoldaton §Q úszik, míg ellenben a sóoldat hiányában a dob falához tapadna. Petroleumterriiékek finomításánál jelenleg szokásos a nyersolajat tűz és gőz felhasználásával desztillálni és ily módon egymás után naftát, vi- 55 lágító petroleumot, égetőolajat, tüzelőanyagot és kenőolajdesztillátumokat ki hajtani, míg a retortában maradékot ka punk, az u. n. hengerstockot, melynek fajsúlya rendesen 0.93 egész 0.89, gyulladási go hőmérséklete 305° és olvadási pontja 40 és 45° C között van. Ezen maradékot, me lyet rendesen közvetlenül gőzhengerck ke nésére vagy közvetve más kenőszerekkel keverve használunk, eddigelé oly kezelés 55 nek ve.ették alá, hogy olvadási pontját mélyebbre helyezzék, amennyiben azt pl- ' térfogatának másfélszeres mennyiség ö naftában feloldották és azután lehűtötték, hogy belőle a viaszt kiválasszák, mely na- 70 gyobb vagy kisebb mértékben az olajon átesik, mivel sűrűsége és viaszkosítása a hígítás által csökkentetett. A lehűtést szükségképen lassan négy vagy öt napon keresztül eszközölték annak meggátiásáríx, 75 hogy a viasz oly strukturát kapjon, mely annak leüllepedését nagy tartányokbnn, pl. 50.000 1. befogadóképességgel kizárja. A leüllepedés alacsony hőmérséklet fenntartása mellett általában véve oly időtar- 80