90268. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Megjelent 1930. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jnfiraKL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90268. SZÁM. — VLI/J. OSZTÁLY. Elektromos kisütőcsö. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii Eiudhoven. A bejelentés napja 1925. évi január hó 16-ika. Hollandiai elsőbbsége 1924. évi junius hó 4-ike. A találmány elektromos kisütőcsövekre, különösen pedig igen nagy feszültségek számára való kisütőcsövekre, mint pl. Röntgen-csövekre, vagy dróttalan jelzó-5 sek számára való leadó lámpákra vonatkozik. Azon kisütőcsövek, különösen pedig a Röntgen-therápia számára való azon kisütőcsövek, melyek 200.000 Volt vagy en-10 nél nagyobb feszültséggel dolgoznak, azon hátrányt mutatják, hogy nagy nehézséggel jár az anóda (antikatóda) és a katóda közötti szigetelés kivitele akként, hogy ezen szigetelés képes legyen ezen 15 igen nagy feszültségkülönbségnek huzamosan ellenállani. Ezen hátrány kiküszöbölése céljából a találmány értelmében a kisütőcsö azon részei, melyek között az üzem alkalmával 20 igen nagy feszültségkülönbség lép fel, egymással oly fal által köttetnek össze, mely fal szigetelőanyagból való részekből áll, melyek között vezetőanyagból való egy vagy több rész van elrendezve. 25 A vezetőanyagból való. részek célszerűen egy kívánt potenciál rákapcsolására alkalmasak. llymódon tehát módunkban van az öszszekötőfal végei közötti teljes potenciál-80 különbség egyenletes elosztása a szigetelő részekre, úgyhogy ezen részek teljes szigetelő hossza lényegesen kisebb lehet, mint azon szigetelő hossz, mellyel egyetlen szigetelő darabnak rendelkeznie keb 85 lene. Ha a vezető-részeket kívülről nem hozzuk bizonyos potenciálokra, úgy a potenciáleloszlás a szigetelő részekre általában nem is lesz egyenletes, ámbár bizonyos alkalmazások esetében esetleg lehetséges a szerkezet megválasztása akként, 40 hogy a vezetőrészek önműködően állnak -be oly potenciálokra, hogy ezáltal ezen egyenletes eloszlás eléretik. Az összekötőfal üvegből való részekből is állhat, melyek velük összeolvasztott 45 fémrészek által vannak elkülönítve. A cső külső falának azon része is, mely a katódát és az anódát egymással összeköti, részben szigetelő, részben pedig vezetőrészekből állhat. 50 A találmány ezen utóbb említett alkalmazásánál továbbá a cső külső fala jelentékeny részében fémből való részből állhat, mely mindkét oldalon üvegből való részekből van összeolvasztva, mely üveg- 55 bői való részek közül az egyik légtömítően a katódával vagy üzem közben megfelelő potenciállal rendelkező résszel, a másik pedig az anódával vagy pedig egy az üzem alkalmával megfelelő potenciállal rendel- 60 kező résszel van összekötve. Ha a találmányt izzókatódás Röntgencsövekre alkalmazzuk, a fémből való részt célszerűen akként rendezzük el, hogy az az antikatóda fejét és az izzókatódát a 65 katódsugarakat az antikatóda korlátozott részére terelő berendezéssel együtt körülveszi. Ezen berendezés állhat oly gyüj tőberendezésből, mely a Coolidge-csövekben szokásos, vagy pedig egy fémből való 70 edényből, mely az izzókatódát körülveszi és az antikatóda oldala felé akként szűkül, hogy a katódasugarak arra kényszerítteti nek, hogy az antikatódát korlátozott területen érjék. Ezen fémből való edény cél- 75 szerűen oly potenciállal rendelkezik, mely az izzókatóda összes pontjaihoz képest csekély mértékben negatív.