90255. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

párhuzamos. A (27) hengerben kiképezett megfelelő kivágás lehetővé teszi a (25) rudakkal összekötött (28) harántfejrésznek átbocsátását. A (27) henger munkakamrái-5 hoz (29), illetve (30) nyomólégvezetékek csatlakoznak. A (27) hengerben működő (31) és (32) dugattyúk tengelyirányú tol­dat segélyével a (28) harántfejrészt moz­gásba hozzák aszerint, amint a (29) vagy 10 (30 vezetéken át nyomólevegőt bocsájtunk be (lásd 6. ábrát is). Uzemközben nyomó­levegőt a hengernek előbb az egyik és az­után a másik munkaterébe fuvatunk be, oly módon, hogy a gép egy-egy munka-15 folyamata alatt mindkét irányú működte­tés menjen végbe. A (22) és (35) emeltyűkkel egy vagy több (38) ütközőmérték működik együtt, amelyeket a szabványos beállítószerkezet 20 működtet oly célból, hogy adott esetben a regiszterszalag-lyukasztás megszabta be­állítást módosítsuk. A gép minden munkafolyamata alatt a nyomólevegőt felváltva bocsátjuk be a 25 (29) és (30) vezetékekbe. Ha a levegőt a (29) vezetékbe bocsátjuk be, a (30) vezeté­ket pedig kifuvatjuk, akkor a (31) du­gattyú jobbra mozog (6. ábra) és ezzel a (28) harántfejrész a (24) keresztfej és a 30 (22) emeltyűnek a keresztfejjel összekötött vége szintén jobbra mozog el. Ezen mozgás nagysága attól függ, hogy egy (38) ütköző­mérték a (24) keresztfej és a (27) henger megfelelő helytálló része közé betolatott-e 35 (7., 8. és 11. ábrák). Ha ez megtörtént, ak­kor a keresztfej mozgását a (38) ütköző­mértékhez való ütközés határolja. Ebben a helyzetben (11. ábra) a (22) és (35) emel­tyűk egymással párhuzamosak, úgyhogy 40 a (20) ütközőnek a (7) pofák révén való el­állítása változatlanul vivődik át a (33) vonórúdra és ezzel az (1) matricakeretre, ami azt jelenti, hogy ekkor a (20) ütköző és a (33) vonórúd között nincsen viszony-45 lagos elmozgás és így a feltételek ugyan­olyanok, mintha az ütköző a vonórúddal szilárdan volna összekötve, vagyis ugyan­azon munkafeltételek vannak adva, mint az említett szabadalmi leírás szerinti be>-50 rendezésnél. Ekként a gép szabványos munkafeltételek között van akkor, ha a (38) ütközőmérték a (24) keresztfejpályá­jában előre van tolva. Ezen munkafeltéte­lek között a matricakeret beállítása pon-55 tosan a regiszterszalag-lyukasztás meg­szabta helyzetnek felel meg. Ha nyomólevegőt a (30) vezetékbe fúva­tunk be, a (29) vezetéket pedig kiürítjük, akkor a (32) dugattyú balra mozog (ö. ábra) és ezzel a (28) harántfejrész és a (24) 60 keresztfej szintén balra mozog, tehát a (22) emeltyűnek a keresztfejjel összekötött vége balra leng ki. Ezzel a (38) ütköző­mérték szabaddá válik és szükség esetén a- keresztfej pályájából kihúzható. 65 A (38) ütközőmérték működtetése akként történik, hogy az (59) tolattyú oly nyomó­levegős motort vezérel, mely a (38) ütköző­mértékkel áll összeköttetésben. Az ütköző­mérték kiiktatása nyomólevegőnek a (39) 70 vezetékbe való befuvatása útján történik, mely (39) vezeték a (40) henger munka­terébe torkol, ahol is a (40) hengerben járó (41) dugattyú a (42) emeltyűvel van össze­kötve, melynek másik vége a (38) ütköző- 75 mértéket hordja. A (42) emeltyű célsze­rűen a (40) hengeren van ágyazva és ezt az emeltyűt a (43) rúgó abban a helyzet­ben tartja, amelyben a (38) ütköző a (24) keresztfej pályájába előre van tolva. Ha 80 a (40) hengerbe nyomólevegőt bocsátunk be, akkor a (41) dugattyú hatása folytán a (38) ütközőmérték a hatástalan helyzetbe visszahuzatik; ez természetesen csak akkor következhetik be, ha a (24) keresztfej előre 85 van tolva és ezzel az ütközőmérték sza­baddá téve. Ha a (38) ütközőmérték vissza van húzva és így hatástalan és ha emellett a (29) vezeték útján nyomólevegőt bocsá- 90 tünk a (27) hengerbe, akkor a keresztfej mindaddig jobbra mozog (11. ábra), míg­nem az a (27) hengernek helytálló ütköző­jéhez ütközik (6. ábrán eredményvonallal jelezve). Ebben a helyzetben a (22) és (35) 95 emeltyűk egymással már nem párhuzamo­sak, ahol is az emeltyűknek a (27) henger felé eső végeinél a párhuzamos helyzettel szemben mutatkozó eltérés a (38) ütköző­mérték vastagságának felel meg, míg az 100 emeltyűk ellenkező végei az emeltyű-át­tételi viszonynak (a jelen példában 1:2-nek) megfelelő mértékkel vannak a pár­huzamos helyzeten túl összetolva. Ennek folytán a (21) csúszóhüvelynek és (20) üt- 105 közőjének a (33) vonórúdhoz képest vi­szonylagos elmozgása következik be, mi­mellett ezen viszonylagos elmozgás mér­téke a (38) ütközőmérték vastagságával arányos. Ekként a matricakeret, mely a no (33) vonórúddal van összekötve, oly hely­zetbe jut, mely nem felel meg a (20) ütköző helyzetének, mely ütköző pontosan a regiszterszalaglyukasztásnak megfelelően állíttatik be. Ha p. o. feltesszük, hogy az 115 ütközőmérték vastagsága 5.062 mm (2 /io hüvelyk), akkor a matricakeret beállítása tekintetében mutatkozó eltérés 2.53 mm 90255

Next

/
Oldalképek
Tartalom