90250. lajstromszámú szabadalom • Fémszálas izzólámpa

Megjelent 1930. évi augusztus lió 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90250. SZÁM. — VII/li. OSZTÁLY. Fémszálas izzólámpa. Hadnagy Zoltán vegyész Budapest. A bejelentés napja 1925. évi január hó 10-ike. A modern izzólámpák fejlődésében állandó az arra irányuló igyekezet, hogy lehetőleg kis terjedelmű lámpa lehetőleg nagy fényerejű legyen. Azonos fényerő 5 mellett a kisebb terjedelmű tehát kisebb burájú lámpa előállítási ára csak alig kisebb, mint a nagy burájué; az árkülönbséget csak a két bura árkülönbsége képezi, mely a lámpák előállítási árában 10 csak alárendelt szerepet játszik. Ezen jelentéktelen megtakarítással szemben azonban a kisburáju lámpa lényeges hátrányokkal bír, melyek a következők: Azonos fényerő mellett a kisburáju 15 lámpa burája lényegesen erősebben hevülvén fel, jóval több káros gázt ad le, mint az aránylag hűvösebben maradó nagy bura. A bura felülete a köbtartalommal az átmérő négyzetének ill. köbé-20 nek arányában állván, a kisebb burában a káros gázak koncentrációja még akkor is nagyobb lesz, ha a kis bura magasabb hőfoka okozta gáztöbblettől el is tekintünk. A szál elporlódásának mérve a bura 25 nagyságától független, csak a káros gázok mennyiségétől és az izzótest minőségétől függ. Azonos elporlódás mellett a kis bura jóval sűrűbb lepedékkel vonódik be, mint a nagy bura, úgyhogy azo-30 nos élettartam után a kis buráju lámpa fényereje már a használhatóság határa alá csökkent, amikor a nagyobb burájué még csak alig néhány százalékkal esett. A közvetlenül a szembe ötlő lámpákat 85 homályosítani szokták a vakítás elkerülésére. A kis buráju lámpáknál a homályosítás folytán a lámpa fényereje 10—25 százalékkal csökken; nagyobb buráju lámpánál azonos fénytompítást lényegesen gyengébb homályosítással érünk el, 40 mely a fényerőnek aránylag kisebb részét vonja el. Némely különleges (miniatűr, soffita, stb.) tipusú gyengefényű és igen rossz hatásfokú lámpa a fenti követelmények 45 egy részének ugyan megfelel, ezeknél azonban az izzótest és a lámpabura közti távolság abszolút értéke oly csekély, hogy a fontosabb előnyök nem lépnek fel. A találmány tárgya egyetlen foglalatú 50 fémszálas izzólámpa, legalább 90 V feszültségre, melyben a bura és az izzótest közti legkisebb távolságok átlaga 30 mm-t meghalad, jellemezve azáltal, hogy a bura felülete legalább 30 százalékkal 55 nagyobb az eddig használatos azonos tipusú lámpáénál. A jelenleg használatos lámpák szokásos felületei a következők: Vacuum lámpák: 16 gyertya 120—200 cm2

60 50 « 200-250 : 25 « 120 100 « 300 300 « 500 500 « 600 65 A találmány értelmében a fenti méreteket legalább 30 százalékkal meghaladó burafelülettel bíró lámpák egyrészt fokozott tartósságúak, másrészt különösen alkalmasak arra, hogy az alanti módok 70 egyikén homályosítva és díszítve, aránylag legkisebb fényveszteség mellett teszik lehetővé a díszítmény teljes érvényesülését. A szemre közvetlenül ható lámpa díszi- 75 tése optikailag és aesthetikailag csak akkor kielégítő, ha az izzótestből a díszít-