90243. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton sítal

Megjelent 1930. évi augusztus lió 1-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90243. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Vasbeton síntalp. Bábiczky József mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi augusztus hó 14-ike. A jelen találmány vasbeton síntalpra vonatkozik, mely többrendbeli újdonságot ölel fel. A síntalp esetleg bordákkal merevített, 5 vályualakú, üreges kavicsbetontest gyanánt van kiképezve, melynek a sín felfekvési helyein kiképezett áttöréseibe szegezhető betontömbök vannak behelyezve. 10 A síntalp további újdonsága alsó peremén elhelyezett, köröskörül futó vaskeret alakjában kiképezett vértezet elrendezésében és ennek sajátos kiképzésében van, mely egyrészt a vasbetontest 15 peremeit a sérülések elemében megvédi, míg másrészt sajátos kiképzése folytán a vasbetétek oly behelyezését teszi lehetővé, hogy azoknak bebetonozása után a vértezettel szerves egészet alkotnak. 20 A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a vasbeton síntalp oldalnézete. A 25 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra A—A vonala szerint. A 3. ábra a síntalp hosszmetszete. A 4. ábra keresztmetszet a 3. ábra B—B vonala szerint. Az 30 5. ábra fölülnézet. A 6. ábra részletrajz. A 7. ábra egy változaton át vett metszett, a 3. abra B—B vonala szerint. A találmány szerinti vasbeton síntalp 85 közönséges kavicsbetonból készült vályualakú üreges (1) test (2. ábra), mely a sínek felfekvési helyein áttörésekkel ellátott négyszögletes (2) tömbökké bővül (1. ábra). A vályualakú test (3) öbleiben (9) 40 merevítő bordák vannak elhelyezve. A síntalp alsó részén köröskörül menő, zárt (4) vaskeret alakjában kiképezett vértezet foglal helyet (1. ábra), mely keresztmetszetben szögletalakú (6. ábra); a szögletben (5) dudor van kiképezve. A 45 dudor által létesített mélyedésbe illeszkednek a síntalp hossz- és kéresztirányú (10, 11) vasbetétjeinek meghajlított végei, úgyhogy ezek betonozás után a zárt (4) kerettel egységes egészet alkotnak. 5

0 Eddigelé vagy az egész síntalpat vagy legalább a sínek felfekvési helyeihez közel fekvő részeket a szegezhetőség céljából, rostos anyagból kellett készíteni. Ez a rész a kavicsbeton főtömegével egyide- 55 jűleg készült és így azzal egy testet alkotott, tehát sérülés esetén kicserélhető nem volt, úgyhogy sérülés esetén az egész talp használhatatlanná vált. Ezzel szemben a jelen találmány szerint a síntalp egész 60 tömegében közönséges kavicsbetonból áll és csupán a (2) tömbök áttöréseibe behelyezett dugószerű (7) testek készülnek szegezhető betonból. A (7) testek célszerűen kúpalakúak és 65 oldalfelületeik vagy a 4. ábra. szerint vannak kiképezve, teliát törésmentes, folytonos felületet alkotnak, vagy pedig a 7. ábra szerint, amikor az oldalfelületek meg vannak törve, vagyis keresztmetsze- 70 tük alul kisebb, mint fölül. A 7. ábra baloldalán szemléltetett kiképzésnél a két rész a csonkagúlaalakú (12) szegély mentén folytonosan megy át egymásba, a jobboldali kivitel szerint pedig a (13) tö- 75 rési él mentén, hirtelen. A 7. ábra szerinti kiképzés a dugószerű (7) testnek helyzetében való jobb rögzítését biztosítja, mint a 4. ábra szerinti kivitel, úgyhogy meglazulásától nem kell 80