90242. lajstromszámú szabadalom • Fonó készülék

Megjelent 1930. évi augusztus lió 1-én. "AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI lURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90242. SZÁM. — XI Va 1. OSZTÁLY. Fonókésziilék. J. P. Bemberjn- A.-G. Barmen-Rittersliauseii. A bejelentés napja 1925. évi január hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi február hó 18-ika. A 220.051. számú német szabadalom műselyem fonására szolgáló gépet ismer­tet, amelyet az jellemez, hogy a fonalat a fonórózsából való kiléptekor először 5 egy lassan folyó folyadékáram veszi kö rül és csak miután a fonál ebben már kellőleg megmerevedett, tehát megszilár­dult, kerül egy gyorsabb folyadék­áramba, amely magával viszi. E gépnél 10 fonóedény gyanánt egy hengert alkal­maznak, amelyben egy kónus van elren­dezve. E kónus felső éle mélyebben fek­szik mint a fonórózsa és pedig a különb­ség a gyakorlatban rendesen 5—8 cm. 15 Ezáltal a kónus és a fonórózsa között egy hengeres tér keletkezik és míg a kónus­ban a folyadék gyors mozgást végez, ad­dig e hengeres térben csak igen lassan áramlik. Ez a lassú áramlás azáltal ke-20 letkezik, hogy vagy — mint azt a szaba­dalmi leírás is megmondja —• felülről a (p) csövön át kevés ejtőfolyadékot veze­tünk be, vagy pedig, hogy a lassan fel­szálló ejtőfolyadékáram egy kis része, 25 amely folyadékáram a fonókészülék fene­kében levő csövön lép be és a kónuson át távozik, a készülék felső részében a fal mellett tovább száll felfelé, míg középső részét a lefelé mozgó fonal ismét magával 80 viszi. Megállapítottuk, hogy ugyanazon jó eredményt érjük el akkor is, ha a kónus a fonórózsáig, vagy azon túl is nyúlik, mert még akkor is létesül egy a fonala-85 kat körülvevő igen lassú folyadékáram­lás. Az az ejtőfolyadék ugyanis, amely kívülről, illetőleg alulról a kónus kari­mája felett ebbe beáramlik, a kónust ki­tölti ugyan, azonban csak a kónus szélén áramlik lefelé, úgyhogy a kónus ltözépré- 40 szén egy kúpalakú, igen lassan áramló tömeg marad fenn. Ily nyugodt belső kúp azonban csak akkor keletkezik, ha a folyadékot kívülről, alulról áramolva a karimán át vezetjük a kónusba. Ily nyu- 45 godt kúpalakú tömeg nem keletkezik el­lenben akkor, ha pl. a folyadékot felülről vezetjük a hengerbe, vagy a kónusba, mint ezt a 148.889. számú német szabada­lomban leírt készüléknél látjuk. Ebben az 50 utóbbi esetben a folyadék a kónus belse­jében, minden keresztmetszetben egyen­letes sebességgel áramlik. A találmány tárgyát képező fonószer­kezet egy kiviteli példáját a mellékelt 55 rajz mutatja, e kivitelnél az (a) henger fenekében egy centrálisán elrendezett (oe) és egy excentrikusan elrendezett (r) csőtoldat van kiképezve. A centrális (c) csőtoldathoz az (e) kónus csatlakozik, 60 amely a (b) fonórózsáig nyúlik. Az ex­centrikus (r) toldat az ejtőfolyadék beve­zetésére szolgál. Szabadalmi igény: Fonókészülék mesterséges fonalaknak a 65 nyújtva fonó eljárás szerinti előállítá­sára, melynél egy hengeres edényben egy fonórózsa van elrendezve, azáltal jellemezve, hogy a fonótölcsér (e) felső része a fonórózsáig (b) terjed, míg az 70 ejtőfolyadék bevezetésére egy a töl­cséren kívül és annak felső nyílása alatt torkoló csatorna szolgál. 1 rajzlap melléklettel. Píillus nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom