90236. lajstromszámú szabadalom • Káros-térnélküli gőz-, illetve nyomólégmótor
Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90236. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Káros-térnélküli gőz-, illetve nyomólégmótor. Hauer Béla gépészmérnök Tarcal. A bejelentés napja 1924. évi december hó 29-ike. Jelen bejelentés tárgya gőzzel vagy nyomólevegővel hajtható mótor, melynél a káros tér gyakorlatilag teljesen ki van küszöbölve, úgyhogy a mótor hatásfoka, 5 a káros térrel bíró motorokkal szemben lényegesen jobb. A csatolt rajzon a találmány szerinti mótor egy kiviteli alakja az 1. ábrán a főtengely mentén vett hossz-10 metszetben és a 2. ábrán keresztmetszetben van feltüntetve. A 3. ábra a vezérmű be- és kibocsátó nyílásainak feltüntetése egy síkba kifejtve, a 15 4. ábra a bebocsátó nyílásnak a regulátor által eszközölt eltolását mutatja. Az 5. ábra a találmány szerint szerkesztett négyhengerü mótor vázlatos tengely-20 metszete és a 6. ábra ezen utóbbi mótor vezérműnyílásainak egy síkba kifejtett vázlata. Az (1) henger (2) fenekén a vezérmű úgy van elrendezve, hogy ennek (3) hen-25 gercsapja közvetlenül a hengerfenék fölött fekszik. A (3) henger csap a mótor (4) főtengelyéről tetszésszerinti közlőmű, pl. (5, 6, 7) lánchajtás (1. ábra) vagy (8, 9, 10, 11, 12) kúpkerékhajtás által a főtengely-30 lyel egyenlő'fordulatszámmal forgattatik. A (3) hengercsap a (13) hengerben pontosan be van csiszolva és forgómozgásán kívül hosszirányában is eltolható. A hengercsap egy (14) bebocsátó és egy 85 (15) kibocsátó nyílással van ellátva, melyek a hengercsap belsejébe vezetnek, de egymástól (16, 17) hosszfalak által (2. ábra) el vannak választva. A hengercsapnak a (14) bebocsátónyílással közle-40 kedő (18) ürege a hengercsap egyik homlokfalán (19)-nél, a (15) kibocsátónyílással közlekedő (20) ürege pedig a másik homlokfalán (21)-nél torkol. A (13) vezérműhengerbe (22)-nél a gőz- vagy nyomólég bevezető toldat, (23)-nál pedig a kive- 45 zető toldat torkol, mely utóbbi a kipuffogó vezetékkel vagy kondenzátorral van összekötve. A (2) hengerfenékben egy a (13) vezérműhengerbe torkoló (24) nyílás van kiképezve, melyen a friss gőz, illetve 50 nyomólevegő a hengerbe ömlik és melyen keresztül a fáradt gőz, illetve levegő eltávozik. A (25) motordugattyú, mely az égési motoroknál szokásos módon a főtengelyt hajtó (26) hajtórúddal közvetle- 55 nül van összekötve, vagyis egyszerű működésű motorként van szerkesztve, egy (27) toldattal van ellátva, mely pontosan beillik a hengerfenék (24) nyílásába és ezen nyílás és a (3) henger csap közti teret 60 teljesen kitölti, úgyhogy a mótor gyakorlatilag káros teret nem tartalmaz. Ez az elrendezés azáltal lehetséges, hogy a vezérmű hengercsapja közvetlenül a mótorhenger fenekén van elrendezve, és a (24) 65 átbocsátónyílást fedi. A hengercsapnak egy síkba kifejtett köpenyfelülete a (14) be- és (15) kibocsátónyílással a 3. ábrán van feltüntetve, mely egyszersmint a hengerfenék (24) átbocsátó nyílását is mu- 70 tatja. A hengercsap (14) bebocsátó nyílása trapezalakú, míg a (15) kibocsátónyílás derékszögű négyszög alakjával bír. A (24) átbocsátónyílás ötszögalakú, mely egy a (14) nyílás tükörképét mutató (A, 75 B, C, D) trapéz és egy (A, B, E, F) derékszögű négyszögből van összetéve. A 3. ábrán látható (28) nyíl a vezércsap forgását és a t.29) nyíl a regulátor által létesített tengelyirányú elmozdulását jelzi. Az 80