90234. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok szétválasztására és osztályozására

csúszdán át az alább leírandó módon ki­vezettetnek. A szitának kisebb átmérőjű nyitott vége alatt a (37) rostóly van elrendezve; ez a 5 rostély azon anyagrészeknek felfogására szolgál, melyek az anyagnak a (29) csúsz­dából a szita nyitott végébe való átlépésé­nél a szita ezen végéből bármilyen oknál fogva kiesnek. Ez a rostély az anyagnak '10 részleges elválasztását vagy szitálását hozza létre, amennyiben az anyagnak fino­mabb részei a rostélyon átesnek, míg a rostélyon maradó anyagokat a (10) áll­ványzat megfelelő végében kiképezett (38) 15 ajtón át időnként eltávolítjuk. A szita alatt a (39) szállítócsiga van el­rendezve, melynek tengelye a szita és a (11) dob tengelyével párhuzamos. A (29) csiga a (40) vályúban fekszik. A szitán :20 áteső anyagok lefelé ezen vályúba irányít­tatnak és a csiga által a vályú végén ki­képezett (41) kibocsátónyíláshoz vagy más alkalmas helyre vezettetnek. Mint már említettük, a (11) dobnak, a :25 szitának és a szállítócsigának tengelyei párhuzamosak és a tengelyek hajtására a (42) lánc szolgál. Ezen lánc hajtását a (43) lánckerékről kapja, mely a (23) tokban el­rendezett csavarkerék tengelyén van meg-30 erősítve és a lánc a szállítócsigának és a szitának tengelyeire felékelt (44, 45) lánc­kerekekkel is kapcsolódik (2. ábra). A (42) lánc, továbbá a (46) lánckerék körül ha­lad, mely beállíthatóan van elrendezve, 35 oly célból, hogy a láncot mindig feszesen tarthassuk. A (46) lánckerék célszerűen a 2. ábrán látható helyzetben van elren­dezve, oly célból hogy a (42) lánc a szitát hajtó (45) lánckereket megfelelő ívvel -40 vegye körül. A berendezésnek szabadon fekvő hajtóáttételét a (47) védőszerkezet burkolja. A berendezés összes forgé részeinek ten­gelyei egymással párhuzamosak és a víz­-45 szintessel szöget zárnak be. A forgó részek tengelyirányú elcsúszásának megakadá­lyozására tetszőleges eszközöket alkalmaz­hatunk. A (11) dobnál ezt a célt a (13) ten­gely hornyába fogódzó (19) pecek útján 50 érjük el, míg a szitánál és a szállítócsigá­nál a (48) állítógyűrűket alkalmazhatjuk, melyek a csapágyak oldalfalaihoz támasz­kodva a szitának, illetve, a szállítócsigá­nak tengely irány li elcsúszását meggátol -.55 ják. A (10) állványzat célszerűen bádoggal van burkolva, úgyhogy az egész berende­zés tökéletesen körül van zárva. Hogy en­nek ellenére a (39) szállítócsigához köny­nyen hozzáférhessünk, illetve a csigát 60 esetleg teljesen el is távolíthassuk, a bur­kolatnak (49) része könnyen leszerelhe­tően van elrendezve (3. ábra). Az 1. és 2. ábrán feltüntetett berendezést előnyösen a 3. ábrán látható módon egy 65 tölcsérrel vagy gyűjtótartállyal kapcso­latba alkalmazzuk, mely a iszitán áteső anyagnak felfogására szolgál. A szállító­csigának (41) kibocsátónyílásához az (50) csúszda csatlakozik, mely az anyagot az 70 (51) szállítószerkezetbe vezeti. Ez a szál­lítószerkezet tetszőleges alakú lehet (a rajzon példaképen elevátort ábrázoltunk) és az anyagot az (52) tölcsérbe szállítja, ahol az anyagot annak felhasználásáig 75 összegyűjtjük. A találmány értelmében az (52) tölcsér­nek kibocsátónyílását beállíthatóan képez­zük ki, úgyhogy az anyagot a tölcsérből különböző helyeken vezethetjük el. Ez a 80 berendezés a 3. ábrán látható és annak egyes részletei az 5. ábrán nagyobb lépték­ben vannak feltüntetve. Az (52) tölcsér alsó vége a hengeres (53) csőben folytató­dik. Ezen csövet a vele konaxiális, belső 85 csavarmenetekkel ellátott (54) hüvely veszi körül, mely az (52) tölcsérnek alsó végével, a pl. az (55) helyen való hegesz­téssel vagy más alkalmas módon van ösz­szekötve. Az (54) hüvelynek belső átmé- 90 rője az (53) csőnek külső átmérőjénél any­nyival nagyobb, hogy a cső és a hüvely közötti térbe az (56) kapcsolócső illeszt­hető be, mely végein szokásos módon az (57, 58) csavarmenetekkel van ellátva. Az 95 (57) csavarmenet az (54) hüvelybe van osavarolva és az (53) csövet körülveszi. A csavarmenetek bármilyen kívánt hosszban kapcsolódhatnak, de a kapcsolócső nincs szorosan betsavarolva, hanem tetszőleges 100 kívánt szöggel, legfeljebb azonban egy tel­jes fordulattal elcsavarható. A kapcsoló­csőnek (58) csavarmenete a megfordított (59) T-darabnak szárába van csáváról va, míg ezen T-darabnak egyik elágazása a 105 tetszőleges hosszúságú (60) cső csavarme­netes végének befogadására szolgál. A T-darabnak másik elágazását a (61) dugasz zárja el. A (60) cső tehát az (52) tölcsér­nek forgatható kibocsátócsövét képezi, no mely kizárólag a szabványos- (54, 56, 59) csőkapcsolatokból áll. Az (52) tölcsérből kilépő anyag a (60) csőbe beléphet anél­kül, hogy a cső csuklójának egymással érintkező részeit eltömné. Ezen érintkező 115 részeket az (54) és (57) részeknek csavar­menetei képezik. A berendezésnek ábrázolt foganatosítási alakjánál a (60) cső vízszin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom