90230. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű mótor vezérelt légbeömléssel
az (5a) pontba érkezeit. Ezen pontban kezdődik a mótorhenger (5) átömlőcsatornájának a nyitása és az öblítés, amely befejeződik, amint a forgattyúcsap ismét a (3) 5 pontba érkezett, mialatt a (15) forgattyúszekrény térfogata számbavehető változást nem szenvedett.. A fenti elrendezés folytán tehát azon előnyt érjük el, hogy a (4) beömlőcsator-10 liák .számára a (16) segédhenger egész kerülete nyitva állván, igen nagy beömlökeresztmetszetet érhetünk el igen kis nyitási hossz mellett, ezenkívül pedig a beömlőesatoTnák nyitási peródusa a mótor 15 átömlő- és kiömlőcsatornáinak vezérlésetül függetlenítve lévén, a beömlési periódus lényegesen növelhető. Ennek következtében a forgattyúszekrénybe nagyobb gázmennyiség kerül és a mótor jobb volu-20 metrikus hatásfokkal és kisebb negatív munkával dolgozik, mint azon esetben, ha a motordugattyú szolgál az átöimlőesatorna vezérlésére is. A leírt elrendezés folytán továbbá a forgattyúszekrény ká-25 ros tere viszonylag csökken és az előkonipresszió végnyoimása is növekszik. Mindezen tényezők együttműködése folytán a munkahenger öblítés© és töltése tökéletesebbé válik. 30 A (16) segédhengerek hengerterei célszerűen nem a szabad levegővel, hanem egymással vannak összekötve, úgyhogy a levegő az egyik segédhengerből a másikba tolatik át és komprimál ás a segédhenge-85 rekben nem következik be. A segédhengereket azonban fel lehet használni az indításra és a motornak időnként való támogatására is olyként, hogy a segédhengerek munkatereit vezé-40 relt tolattyúk révén egy légtartánnyal kötjük össze. A segédhengerek tolattyúinak vezérműve átállíthatóvá van ez esetben szerkesztve, úgyhogy a vezér mű egyik állásában a segédhengerek a lég-45 tartányba dolgozó kompresszorként, a másik állásban a légtartányból nyomólevegővel táplált mótorként járnak, a harmadik állásban pedig a segédhengerek munkaterei egymással vannak 50 összekötve és a légtartányról le vannak kapcsolva. A mellékelt rajzban ezen vezérmű két (9) és (10) hengertolattyúból áll, melyek a (18) fogaskerekek révén a mótor vezérlő-55 tengelyéről nyerik hajtásukat. A tolatytyúk (17) tengelye a (18) fogaskerékben ékvezeték segélyével axiális irányban elt tolható, úgyhogy a tolattyú (14, 15) vagy (16) nyílásai hozhatók a segédhengerek (13) csatornáival közös keresztmetszetbe. 60 A (17) tolattyútengely eltolása a (20) gallér és ebbe kapaszkodó villák segélyével történhetik. A (10) tolattyú középállásában a (14) nyílások kerülnek a segédhengerek (13) 65 csatornái elé, úgyhogy az összes segédhengerek a tolattyií üregén át egymással összeköttetésben állanak, míg a légiartányhoz vezető (12) csövek (17) köresatornáit a tolattyú elzárja. 70 Ha a (10) tolattyút a jobb szélső helyzetbe állítjuk, úgy a tolattyú (15) nyílásai kerülnek a segédhengerek (13) csatornáit tartalmazó keresztmetszetekbe, amidőn is a (12) csövekhez szolgáló (17) körcsator- 75 nák állandóan összeköttetésben állanak a (10) tolattyú üregével. Az egymáshoz kellő szög alatt elékelt (15) nyílások úgy vezérlik a (13) csatornákat, hogy az (1) vezérlődugattyúk levegőt nyomnak a (12) 80 csöveken át a rajzban fel nem tüntetett légtartályba. A (10) tolattyúval egyidejűleg a (9) tolattyú is axiálisan olyként tolatik el, hogy a (16) segédhengerek szívócsatornáit vezérlik olyként, hogy a 85 hengerek légszivattyú és kompresszor gyanánt működhetnek. Ha a (9) és (10) tolattyúkat a baloldali szélső helyzetbe állítjuk, a (10) tolattyú (16) nyílásai kerülnek a (13) csatornákat 90 tartalmazó keresztmetszetekbe és a (14) nyílások a (17) körcsatornákkal szembe. Ekkor a nyílások megfelelő elrendezése révén a (12) csövek a nyomólégtartályból nyomólevegőt szállítanak a (16) segédben- 95 gerekbe és a (9) tolattyú pedig a kipuífogónyílásokat olyként vezérli, hogy a (16) segédhengerek és az (1) vezérlődugattyúk segédmotorként működnek és az égési mótor megindítására, avagy pedig erős emel- 100 kedéseken annak támogatására szolgálhatnak. Ezen elrendezés tehát lehetővé teszi azt, hogy a mótor a kocsival együtt legyen indítható még lejtőn felfelé is és a sebességváltás a kocsi felgyorsításakor 105 elmaradhat. Továbbá a kocsi lassítása a mótor kiiktatása nélkül és a fékek működtetése nélkül történhetik, miközben a segédhengerek a fékezési energiát nyomólevegő előállítására hasznosítják, viszont 110 az újbóli felgyorsítás a komprimált levegőnek felhasználásával aránylag gyenge motorral is sebességváltás nélkül történhetik. A segédhengerek léghűtéssel vagy víz- 115 hűtéssel láthatók el, mely utóbbi a mótor- •>•
