90213. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítő kapcsolás

(R)-nek egy kondenzátort, (W)-nek pedig egy alkalmas nagyságú öninduktivitású és kapacitású párhuzamos kapcsolást vá­lasztani. 5 A 3. ábrán (W) látszólagos ellenállásá­nak a frekvenciától függő menete teljes vonallal van kirajzolva, az (R)-é pedig pontozottan. Látható, hogy nagyobb frek­venciáknál a kettő jói megegyezik. Ez eset-10 ben a (B) vezetéken át beérkező beszéd­frekvenciák rosszul vitetnek át az (A) vezetékre, mert ekkor a híd második része ki van egyenlítve és az átvivő tekercs két részében folyó áramok egyenlő nagyok. 15 Ha pl. (R) egy C = O, 1. uMf, nagyságú kapacitásból és (W) egy olyan induktivi­tású és kapacitású párhuzamos kapcsolás­ból áll, melynél C = O, 1 uf és L = 0, 1 H, akkor pl. a következő értékek adódnak ki: w wL R wC w 3000 0,00333 —3333 0,00030 327 10000 0,001 —1000 0,001 20000 0,0005 —500 0,002 666 Ez a tabella kb. megfelel a 3. ábra sze-25 rinti kiegyenlítésnek és kitűnik ebből, hogy 20000 frekvenciánál (R) és (W) meg­közelítőleg egyenlő értékű, úgyhogy ez a frekvencia igen rosszul vitetik át. Ha az (A) vezeték és a (K) mesterséges vezeték 80 főleg a beszédfrekvenciaterületen alul fekvő frekvenciákban, eltéréseket mutat, akkor (R)-nek célszerűen induktivitást választunk, (W)-nek pedig szintén az (L) és (C) párhuzamos kapcsolását fogjuk választani. 35 A kapacitásokhoz vagy az öninduktivi­táshoz, sorban vagy párhuzamosan, ellen­állások kapcsolásával a látszólagos ellen­állásoknak a kívánt frekvenciára való további kiegyenlítését érhetjük el. 40 Szabadalmi igények: 1. Kiegyenlítő kapcsolás villás központok, kettős-csöves közvetítő-erősbítők és effélék számára, azáltal jellemezve, hogy a kapcsolás kettős híd alakjában 45 van kiképezve, melynek egyik része a szokásos kiegyenlítő kapcsolások alak­jával bír, míg a másik, mely az elsővel induktíve van kapcsolva, egy megosz­tott átvivő tekerccsel van ellátva és 50 két, szemközt fekvő ágában egy-egy (R, ill. W) váltakozó áramú ellenállást tartalmaz, melyek úgy vannak mére­tezve, hogy ama frekvenciáknál, me­lyeknél a látszólagos ellenállások és 55 ezek utánzata csekély, vagy éppen semmi különbséget sem mutatnak, a különbség az (R) és a (W) értéke közt nagy és megfordítva. 2. Az 1. pontban igényelt kiegyenlítő kap- 60 csolás foganatosítási alakja, jellemezve a kapacitásokhoz vagy az öninduktivi­tá sokhoz sorban vagy párhuzamosan ellenállások kapcsolása által, hogy a látszólagos ellenállásoknak a kívánt 65 frekvenciákra való további kiegyenlí­tése történjék. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom