90211. lajstromszámú szabadalom • Mótorjárművek vonóteherkapcsolása

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR IURÁÍ;YI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90211. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Mótorj árművek vonóteherkapcsolása. Svétlik Frantisek földbirtokos Rosice (Brüim m.) A bejelentés napja 1924. évi május hó 10-ike, Az eddigi mezőgazdasági traktoroknak és hasonló mótorjárműveknek súlyosak­nak kell lenniök, hogy a hajtott traktor­kerekek kellő súrlódást s ezáltal elegendő 5 vonóerőt fejthessenek ki. Az ilyen nehéz traktorok azonban besüppednek, sok erőt igényelnek s emellett pl. szántáskor a ta­lajt túlságosan tömörítik. Ha viszont könyebb traktorokat alkalmazunk, a kí-10 vánt vonóerőt nem érjük el s a traktor pl. szántáskor megreked. A találmány célja a traktor hasznos súrlódásának vontatás­kor való növelése az önsúly növelése nél­kül. Ezt azáltal érjük el, hogy a jármű 15 és a vonóteher között olyan áttételt ikta­tunk be, mely a terhelés kifejtette húzó­erőt a hajtókerekek súrlódását fokozó nyomássá alakítja át. Az áttételt célsze­rűen emelő alakjában képezzük ki, mely-20 nek lenyúló karjára van a vonóteher akasztva, míg másik karja, esetleg vonó­szer közvetítésével, a traktor függélyes irányú terhelését idézi elő. A rajzon egy foganatosítási példa van 25 feltüntetve. 1. ábra a mótorjárcm'ívet a találmány szerinti kapcsolattal mutatja. 2. és 3. ábráik egy változatot nagyobb léptékben oldal- és felülnézetben ábrázol-30 n ak. Az 1. ábrabeli ekénél az (1) ekevasak (2) keretükkel két (3) és (4) szögemelőre vannak függesztve, melyek a (8) mótor által működtetett (7) hajtókerekekkel el-35 látott traktor (6) keretének ágyaiban vannak (5) csapjaik révén ágyazva. A (7) kerekek meghajtása és a jármű egyéb felszerelése egyszerűség kedvéért nincs feltüntetve. Munka közben a talajnak az ekevasakra. io kifejtett ellenállása a (9) nyíl irányában hat, úgyhogy a szögemelők (3) karjai a (.10) irányban vonóhatásnak vannaik alá­vetve, úgyhogy az emelők (4) karjai a (6) keretre a (11) nyilak irányában nyomást fejtenek ki, mely a (7) hajtókerekekre vitetik át s ezeknek a talajon való hasz­nos súrlódását fokozza. Mennél nagyobb az ekevasaknak a földben kifejtett ellen­állása, annál nagyobb a (11) járulékos 50 nyomás, amelyet a (4) karok a (7) kere­kekre kifejtenek, úgyhogy még könnyű traktor esetén is a kerekek eléggé súrlód­nak a talajon ahhoz, hogy a kívánt vonó­erőt kifejthessék. A jármű tehát könnyű 55 lehet s az eddigi mesterséges megterhelés elmaradhat. Az ismertetett kapcsolás bármilyen mezőgazdasági járműhöz alkalmas, tehát traktoroknál vagy mótorekéknél, melyek go a terhelést vonszolják. A 2. és 3. ábra a kapcsolás egy célszerű alakját tüntetik fel. A kapcsolás (3) emelő gyanánt van kiképezve, mely a (6) keret­ben az (5) tengelyen van ágyazva. A (3) 65 emelő hosszabb karjára (12)-nél van a teher kapcsolva, míg a rövidebb kar a (4') vonószegmenst hordja, mely a (6) kereten elrendezett (14) gerendán nyúlik keresztül és több (13) lyukkal bír. A (13) 70 lyukak egyikén keresztüldugott (15) pe­cek képezi a (6, 14) kereten a (4') vonó­szegmens támpontját. Ilyen módon a (10) nyíl irányában ható terhelés a (4') szeg­mens révén a (6) keret (11) irányú füg- 75 gélyes terhelésévé alakíttatik át. A (13) lyuk kellő megválasztása révén a (12) pont magassági helyzete módosítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom