90210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogének előállítására szilárd tüzelő anyagokból

amely a rajzon fel nem tüntetett sűrítő­höz vezet. Az 1. ábrában feltüntetett felső ke­mence a tüzelőanyag előzetes kezelésére í> szolgál. Ez a kemence az (A') hengerből és (B') hevítőtérből all. A kemence egyéb alkatrészei úgyanúgy vannak kiképezve, mint az alsó kokszosítókemence megfelelő alkatrészei, azonban a (14') bebocsátó cső-10 ben és a (21') kibocsátó csőben nincsenek forgószelepek. Az (A') henger bebocsátási végen elrendezett helytálló (13') süvegből a (17') cső ágazik ki, amely szívókészü­lékhez vezet, miáltal az (A') hengeren le­vegő szívatható keresztül. Az (A') lien­ger kibocsátási végén nincsen zárósüveg; az (A') henger ezen vége tehát nyitva van, hogy ezen a nyíláson levegő juthas­son a henger belsejébe. 20 Az előkezelésre szolgáló kemence alkal­mazásánál a (21') elvezető eső előnyösen közvetlenül az elkokszosító retorta (14) bebocsátó csövéhez csatlakozik és a kok­szosító berendezés (B) hevítőterének (26) 25 nyílása a (27) csövön át a (28) fúvóművel áll összeköttetésiben. A (28) fúvócmű másik nyílása az előkészítésre szolgáló berende­zés (B') hevítőterével közlekedik. Ily mó­don az egyik kemencéből elvezetett me-30 leg, a másik kemencében hasznosítható. A tüzelőanyagot ia henger egyik végén vezetjük be, miközben a hengert a fogas­kerékáttétel útján forgásba hozzuk. A henger a bebocsátási végtől a kibocsátási 35 vég felé kissé lejtős, úgyhogy a beadagolt tüzelőanyag nemcsak állandóan kevere­dik, hanem fokozatosan a henger ki­bocsátó vége felé mozog. A fogaskerékát­tétel forgási sebességének viszonya a 40 henger lejtősségéhez a tüzelőanyag előre­haladási sebességét határozza meg. A tüzelőanyag végül a (24) illetve (24') szár­nyak által képezett rekeszekbe jut. Az említett szárnyak a tüzelőanyagot fel-45 emelik és a (21) illetve (21') kibocsátó csövekbe terelik. A (C) tüzelőanyag elhelyezkedése az (A) kokszoló hengerben a 2. ábrában van feltüntetve. Az (A) henger forgás közben 50 egyik oldalon a tüzelőanyagot egy bizo­nyos magasságig magával viszi és a tüzelőanyag egyes darabjai azután ezen magasságról a henger középe felé legör­dülnek. A tüzelőanyag ezen folytonos 55 mozgása közben az egyes széndarabak állandóan érintkezésben állanak a kelet­kezett és még el nein távozott, a henger­ben áramló könnyebb gőzökkel és gá­zokkal. Minél nagyobb az az erő, amellyel a 60 hidrogén és szénrészecskék egymással érintkezésbe hozatnak, annál nagyobb ezen elemek egyesülési lehetősége. A forgó retorta úgy van kiképezve, hogy a tüzelőanyag a retorta falát képező beví- 65 tett lemezen lazán fekszik. A henger for­gása folytán a tüzelőanyag állandóan ke­veredik, úgyhogy bizonyos idő alatt a tüzelőanyag minden darabja azon hő­mérsékletre melegszik, amelyen a szén- 70 hidrogének leadása bekövetkezik. Figye­lemmel kell lennünk arra, hogy a tüzelő­anyag hevítése egyrészt a retorta falán át melegátszármaztatás útján és másrészt a forró gőzökkel és gázokkal való közvet- 75 len érintkezés útján történik. Ha a beadagolt tüzelőanyaghoz annyi tüzelőanyagot vezetünk, hogy hőmérsék­lete percenkint 9 C°-kal emelkedik, akkor tonnánként körülbelül 141.6 m3 nem sűrí- 80 tett gáz keletkezik, amelynek súlya 68 kg. Ez a gáz körülbelül 70 tér-százalékban könnyű szénhidrogénekből (methan CH», ethan C2H6) és szénsavból (CO2) áll. Az egyesülési liő 22500, 26500, illetve 97200 hő- 85 egység. Körülbelül 338 C°-on távoznak a kemencéből az első gázok és olajgőzök; majdnem közvetlenül ezután az egyesü­lési hő következtében a hőmérséklet per­cenként 25%-kai emelkedik. Ezen időköz- 90 ben a kívülről hozzávezetett meleget vál­toztatjuk és pedig olyképen, hogy a hen­gerpalást hőfokát olyan hőmérsékleten tartjuk, mint aminő a benne levő tüzelő­anyag hőfoka. Kísérletek azt mutatták. 95 hogy mintegy 455 C° fölött fekvő hőmér­sékleten oly kevés folyékony szénhidro­gén keletkezik, hogy gazdasági okoknál fogva nem előnyös a hőmérsékletet ezen a ponton túl fokozni. Ezenkívül 450 C°-nál 100 magasabb hőmérsékleten keletkező, néni sűríthető gázok fűtőértéke kisebb, minit ama gázok fűtőértéke, amelyek alacso­nyabb hőmérsékleten keletkeznek. Ezen körülmény folytán a gáz kereskedelmi 105 értéke is csökken és egyben a kokszolási maradék fűtőértéke is kisebb. Ha a kokszolási kemencét a tüzelő­anyag előzetes kezelése nélkül alkalmaz­zuk, az egyesülési meleg felhasználása 110 mellett, a tüzelőanyagnak a henger hosz­szának körülbelül egyharmadáig kell ha­ladnia, hogy annyi meleget vegyen fel és a hőmérséklet annyira emelkedjék, hogy a szabad nedvesség kiűzése és a szén- 115 hidrogének elpárologtatása megkezdőd­jék. Azon időközben, mialatt a tüzelő­anyag a henger hosszának második har-90210

Next

/
Oldalképek
Tartalom