90196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szöveteknek szalagokban való mosására, kallózására és festésére

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90196. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szöveteknek szalagokban való mosására, kallózására ÓB festésére. Mundorf Emil tanár Aachen. A bejelentés napja 1925. évi májas hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi májas hó 20-ika. Derékszög alatt kereszteződő lánc- és vetülékfonalakkal bíró közönséges szöve­tek mosása, kallózása és festése eddig fő­képpen nyitott vagy összevarrott szövet-5 lécekkel bíró szalagok alakjában történt. Ezen szalagokban a szövet láncfonalai a hosszirányban, a vetülékfonalak pedig a harántirányban fekszenek. Ennek követ­keztében pl. gyapjúszövetek mosásánál a 10 láncfonalakra egészen más mechanikai hatás gyakoroltatik, mint a vetülékfona­lakra. Az előbbiek a szalag súlya, vala­mint a mosó- és kallozógépek hengerei ál­tal kifejtett nyomás folytán nyújtva tar-15 tatnak és csak csekély mértékben vagy egyáltalában nem mennek Össze, sőt gyakran meg is nyúlnak, míg a vetülék­fonalak hosszúknak 10—20%-át elvesztik. A lánc- és vetülékfonalaknak ezen külön-20 böző viselkedése folytán rossz minőségű gyapjúszövetek keletkeznek, melyek csak­hamar elviselődnek és hordás közben a sima alakot és a jó szabást hamarosan el­vesztik, sőt leggyakrabban nem eléggé 25 gyürődésmentesek és vasaihatók. Ezen hátrányt a találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy az árút csavar­vonalszerű elcsavarás folytán keletkezett tömlőalakú szalagként kezeljük, melyben 80 a lánc- és vetülékfonalak az árú húzási és szállítási irányához képest hegyes szögben haladnak. A találmány szerint előállított árusza­lag feldolgozásánál kapott appretura sok-85 kai jobb, minthogy az appretáló folya­matnak a két fonalrendszerre gyakorolt behatása egyenletesebb. A mellékelt rajz a találmányt szemlél­teti. Az 40 1. ábra oly szövetet mutat, melyben a láncfonalak a szalag hosszirányában ós a vetülékfonalak annak harántirányában haladnak. A 2. ábra az ismert eljárással és a 3. ábra az új eljárással előállított, lapo- 45 san összenyomott szalagot mutat. A 3a. ábra ugyanezen szalagot azon össze­hajtogatott alakjában mutatja, melyet a nedves kezelésnél elfoglal. A 4. és 5. ábra oldalnézetben és felülnézet- 50 ben egyszerű berendezést szemléltet a ta­lálmány szerinti eljáráshoz szükséges! tömlőalakú árúszalagok képzésére. Ahelyett, hogy az (a) szövetet a láncfo­nalak irányában a 2. ábrán látható módon 55 hajtogatnánk szalaggá össze, azt a 3. ábra szerint csavar vonalszerűén tömlő­alakú szalaggá tekercseljük. A 3. ábrán vastagabb vonalakkal feltüntetett, csa­varvonalasan haladó és egymással hatá- 60 ros (b) szövetszegélyeket összevarrjuk. A 4. és 5. ábrán feltüntetett berendezés a (c) dobból áll, melyről a feltekercselt szövetet főkép a tekercselési tengely irá­nyában húzzuk le. A berendezéshez tartó- 65 zik még a lapos (d) keret, mely a dob ten­gelyén keresztülmenő síkban fekszik. Mint az 5. ábrából látható, az újszerű szalagalakot azáltal létesítjük, hogy a (6) dobról lefutó szövetnek szabad végét 70 meghatározott, de megválasztandó ferde irányban a (d) keretre fektetjük és ezen ferdeség fenntartása mellett a nyíl irá­nyában, tehát a tekercselési tengely irá­nyában a keret mentén eltoljuk, miköz- 75 ben az árú előretolás mértékében a (c) dobról lefut és menetekben a keret felső és alsó oldalára fekszik. A (d) keret széles­sége körülbelül a laposan kiterített tömlőalakú szalag szélességének felel 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom