90190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kiválóan kelesztő és tartós sajtolt élesztő előállítására
lyásolják hátrányosan az élesztő tartósságát. Megkísérelték már az élesztőt 10%-os nádcukoroldattal különböző adalékok jet lenlétében 30° hőmérséknél erjesztésbe hozni, miközben az adalékok némelyike enzymképzőnek bizonyult. (Jahrbuch des Vereins d. Spiritusfabrikanten in Deutschland, 1905, 171 oldal.) Ezekhez tartozik a 10 legtöbb, főleg az amidcsoportokban gazdag nitrogéntartalmú vegyület, továbbá foszforsav káli- és ammonsói, valamint a Witte-pepton is. Gyengébb hatású a glycerin, a borostyánkősav és a zsírsavsor 15 kezdő tagjai. A borkősav, citromsav és oxálsav hatástalannak vagy károsnak bizonyultak. E tudományos vizsgálat körülményei a jelen eljárástól nemcsak a tápoldatok összetétele tekintetében, ha-20 nem elsősorban abban is eltér, hogy a találmány értelmében még cukortartalmú tápoldat használata esetén sem szabad erjedésnek fellépnie. E korábbi vizsgálatok folyamán egy 25 másik kísérletsor is végeztetett, melyben az élesztőt különböző anorganikus és organikus vegyületek vizes oldataival cukoradalék nélkül 30o -nál 2—3 órán át kezelték, azután mosták, lesajtolták és kelesztő-80 képességét megvizsgálták. Ezen kisméretű tudományos kísérletek sem vezettek technikai eljárásokra, mert a tudományos megfigyelések üzemszerű hasznosításának útját éppen csak az a gondolat 35 adja meg, hogy a lé főtömegétől megszabadított élesztőpépet a végleges szeparálás előtt az enzymátcsoportosításra irányuló közbenső kezelésnek vetjük alá. Az említett második kísérletsortól a jelen el-40 járás emellett még abban is eltér, hogy amott az élesztő befolyásolására csak nitrogénvegyületek (asparagin és pepton) és káliumfoszfát használtattak, melyek nem szolgáltatják a találmány szerint el-45 érhető eredményeket. Ugyanez áll azon ismert kísérletekre is, melyekben az élesztő kelesztőképességét az erjesztési hőfokon 24 órán át izgató, különösen gipsztartalmú oldatokkal való mosás révén igyekeztek fokozni. (Zeitschrift für 50 das gesamte Brauwesen, 36; 345., 353., 361. oldal.) Az eljárásnak kedvező mellékhatása, hogy a termelt élesztő igen világos színű. Szabadalmi igények: 55 1. Eljárás kiválóan kelesztőképes élesztő előállítására, főleg a szellőző eljárás révén, melyet az jellemez, hogy az élesztőt a normális erjedés befejeztével a tápoldat túlnyomó vagy teljes 60 mennyiségétől megszabadítjuk és pépalakban kismennyiségű tápoldat behatásának vetjük alá, mely tápoldat közelítőleg olyan viszonylatban nyújt az élesztőnek szénhydrátot és nitrogén- 65 táplálékot, mint amilyen viszonylat a cefrében vagy lében az erjedés kezdetén vagy zymáz-képzésre legkedvezőbb kezdeti stádiumokban uralkodott, végül pedig az élesztőt végleg szeparál- 70 juk vagy lesajtoljuk. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy cukormentes tápoldatot alkalmazunk, mely könynyen assimilálható nitrogén tápláló- 75 kon kívül oly anyagokat tartalmaz, melyek a szénhydrátokkal szerkezetileg rokonok vagy cukorból erjedéskor közbenső vagy melléktermékek gyanánt keletkeznek. 80 3. Az 1. és 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a kezelés időtartamát katalytikus hatású anionok vagy kationok révén rövidítjük. 4. A 3. alatti eljárás kiviteli módja, me- 85 lyet az jellemez, hogy katalytikus hatású kation gyanánt magnésiumot alkalmazunk. Piillns nyomda, Builaip<'«t.
