90170. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 15)30. évi augusztus hó 10-án. 51 AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 00170. SZÁM. — Jl/h. OSZTÁLY. Kályha. Hübschl Kálmán oki. építész, városi műszaki tanácsos Vác. A bejelentés napja 1925. évi október hó 2-ika. A találmánnyal egy olyan takarékos kályharendiszert sikerült megalkotni, mely­hez kevés tüzelőanyag kell, mely egyesíti úgy a cserép, mint a vaskályha előnyeit, 5 vagyis amely gyorsan adja, de egvszer­smint tartja is a meleget, amely főzés, me;­legités céljára is alkalmas, s amelyhez bármely meglevő cserépkályha anyagát is fel lehet használni, tehát a találmány a 10 szószoros értelmében véve a mai szomorú, szegényes gazdasági viszonyoknak megfe­lelő, igazán takarékos kályha. Nagy előnye, hogy nagy tüzelőanyag­megtakarítás mellett, fatüzelés esetén még 15 jelentékeny megtakarítást lehet eléírni az­által is, hogy a tüzelőanyagot a megszo­kottnál jelentékenyen kevesebb darabba kell vágni, továbbá, hogy a hasábfánál sokkal kisebb értékű tüzelőanyaggal, ú. m. 20 rőzsével, dorongfával, venyigével stb. is ki­tűnően ki lehet fűteni. Felhasználható a legkülönbözőbb helyid ségek fűtésére, térfogatuknak megfelelően, mert a kályha a fűtendő térfogathoz méirt-25 ten növelhető, fejleszthető. . Szépészeti szempontból a legváltozatoi­sabb kandallószerű alakokbain képezhető ki s a íüstjáratok közé eső nyílások fém­rácsokkal vagy fémfüggönyökkel igen izj-80 lésesen a legmesszebbmenő igényeket ki­elégítő módon díszílhelők. Nagy elnőye a kályhának, hogy úgyá­szolván minden öreg, meglevő csenpei-i kályha anyagát fel lehet hozzá használni, 35 csak a szükséges fém stb. alkatrészeket kell hozzá megszerezni, s továbbá, hogy keze­lése a lehető legegyszerűbb, s végül, hogy elkormozódás esetén annak kitisztítása min­den nagyobb költség s bontás nélkül köny­nyen eszközölhető a célszerűen alkalma- 40 zott tisztítódugők kiemelésével. Ellentétben az általánosan használatos cserépkályhákkal, a találmány inkább ala­csony, keskeny és hosszúkás, melyben a tüzelőtér is annak hosszirányában helye- 45 ződik el. Fémalkatrészei lehetővé teszik, hogy melegét gyorsan adja ki, míg rossz hővezető elemei ezzel szemben képessé teszik arra, hogy a hőt magukban ak­kumulálják és azt annál is inkább rniegl- 50 tartsák, mert az alacsonyan elhelyezett füstcsőkiágazás folytán a kályliaajtónyílá­sok légmentes elzárásával a meleg a ma,-; gasabban fekvő füst járatokban megreked és így nem röppenhet el egykönnyen a 55 kéményen át. A rajzmelléklet I/a—c. ábrája a legkisebb kályhatípust mulatja, melyre vonatkozóí: lag az I/a. annak hosszmetszetét, az I/b. annak homloiknézetét és; I/c oldalnézetét 60 mutatja. A Il/a—IV/a. ábra a fővonal­vezetésben vertikális füstjáratú rendszer egy-két változatát mutatja, míg az V/a— Vl/a. ábra a fővonalvezetésben horizontális füstjáratú rendszert jellemzi. VH/a a kály- 65 hát mint kalorófert mutatja, melynek hői­forrása a konyhai tűzhely. Az ábrákban a tűztér (1), a kályhán át­tört nyílás (2), a horizontális füstjárat (3), a vertikális füstjárat (4), a fémlapok 70 (5), a füstzugjáratok (6), a füstcsőkiága­zás a kéményhez (7), a tisztítódugók (8), a kályhalábak (9), a füstcsökiágazást a kéménnyel összekötő fémbádogcső (10), számmal van jelezve. 75 Az ábrákból látható, hogy a füst járatok úgy vannak kiképezve, hogy úgyszólván minden oldalukon közvetlen érintkezhet­nek a fűtendő helyiség légterével s így a

Next

/
Oldalképek
Tartalom