90167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép üreges fémgolyók előállítására

a (b) pontig a kör (c) középpontból van húzva és az átmérő itt mondjuk 17.5 mm. A horony feneke, azaz a (b—b) pontok közt lévő része a (d) középpontból van S húzva és itt az átmérő mondjuk 14.5 mm. A nyers golyó, midőn először bevezetjük ebbe a horonyba kb. az (e) pontozott vo­nallal megrajzolt kör által feltüntetett hely­zetet foglalja el. Ebből látható, hogy a ho tO rony szájnyílásától körülbelül mélységé­nek közepéig a sugár nagyobb, mint a ho­ronyba behelyezett golyóé, vagy köpenyé. Körülbelül a mélység felétől a fenékig, a sugár nagyjában megegyezik a golyónak 15 a művelet befejezésekor mért sugarával. A felső és alsó tárcsák ezen hornyaiban a golyó négy ponton támaszkodik meg, mimellett a golyók behelyezésénél a tá­masztó pontok körülbelül a hornyok mély-20 ségének felében helyezkednek el, habár a golyó nem érinti a hornyok fenekét. Ha a golyóra azon tárcsák segélyével, melyek közt helyet foglalnak, nyomást gyakoro­lunk, a köpeny leesztergálása és a hor-25 nyok különleges kiképzése következtében a köpenyfal kívánt helyéről fémmozgás indul meg és a nyílások felé halad oly módon, hogy a nyílások a fal teljes vastag­ságában bezárulnak és a fémrészek szoro-30 san összehúzódnak, úgyhogy a golyó fala kívánt mértékben megvastagszik és egy egyenletes erősségű és tökéletesen kiegyen­súlyozott golyó áll elő. A golyót a hor­nyokba való bevezetés előtt lágyítjuk, de 85 a találmány nincs egyetlen hengerlésre, vagy lágyításra korlátozva. A golyó formázására és a benne lévő nyílások zárására szolgáló horony a 7. ábrán feltüntetett alakot is öltheti, ahol is, •40 mint az ábrán keresztmetszetben látható, a horony mélységének felétől kezdve egé­szen a szájnyílásáig, falai széttartók és mélységének felétől kezdve egészen a fe­nekéig körívet képeznek, melynek sugara 45 nagyjában egyezik a kész golyó sugarával. Midőn a golyó kikerül a záró és for­mázó hornyok közül, nem mindig tökéle­tesen gömbalakú. Befejező művelet gya­nánt a golyót a sekélyes (7) befejező hor­.50 nyokba helyezzük, melyek keresztmetszete köralakú és nagyobb átmérőjű, mint a golyó, úgyhogy mindegyik horony csak egy ponton érintkezik a golyóval. Azáltal, hogy a leírt alakú, vagy vele 35 egyenértékű záróhornyot használjuk, a golyók forgási tengelye folytonosan válto­zik, úgyhogy nem forognak folytonosan vízszintes helyzetű tengely körül. Ez nem is kívánatos, mivel ekkor a golyók csupán tető és alapzati pontjukban gördülnének, 60 mjnt egy vízszintes tengely körül forgó kerék. Azáltal azonban, hogy négy ponton támaszkodnak meg, melyek közül kettő gyorsabban halad, mint a másik kettő, mert a forgási középponttól nagyobb tá- 65 volságra van, a golyók mintegy körül­forgó és gördülő (giroszkópikus) mozgást kapnak és minden részük a horony falaid­nak a hatása alá kerül, úgyhogy a fém minden irányból a nyílás, vagy nyílások 70 tengelye felé folyik, ami végül is a golyók tökéletes zárásához vezet. A találmány nincs forgó tárcsák használatára korlá­tozva, mjvel más alakú hornyos alkalré­szek is használhatók arra, hogy a golyónak 75 általános forgó eltolást kölcsönözzenek, úgyhogy annak minden része megmunkál­tassék. Tudomásunk szerint eddig ismeretlen volt egy köpenyben, vagy golyóban lévő 80 nyílásnak, vagy nyílásoknak hornyok közt nyomás alatt való forgatása útján történő zárása, minek kivitelére legalkalmasabbak a fent leírt különleges kiképzésű hornyok. Szabadalmi igények: 85 1. Eljárás üreges fémgolyók előállítására, azzal jellemezve, hogy egy csődarab­ból, annak középrészétől kiindulva mindkét irányban való megszűkítés út­ján kiindulási darabot állítunk elő, 90 azt formázó pofák közti formázásnak vetjük alá, midőn egy nyílásokkal el­látott, nagyjában gömbalakú köpenyt kapunk, amelynek az említett nyíláso­kat körülvevő fémrészeit a nyílások 95 zárása céljából mechanikai úton ösz­szenyomjuk és a köpenyt a fémössze­vonási eljárással egyidejűleg formáz­zuk, úgyhogy varrat nélküli homogén falú golyó áll elő. 100 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kivi­teli módja, azzal jellemezve, hogy a köpenyt hornyok közt, nyomás alatt addig hengereljük, míg a nyílások a fal teljes vastagságában be nem zárul- 105 nak, a fém szorosan össze nem húzó­dott és a fal kívánt mértékben meg nem vastagodott. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy no egy közelítőleg gömbalakú, nem teljer sen zárt köpenyt képezünk és arra két kölcsönösen szembenfekvő horony közt nyomás alatt körülforgó és gör­dülő (giroszkópikus) mozgást viszünk 115 át. mely hornyok a köztük lévő kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom