90166. lajstromszámú szabadalom • Forgó mozgást egyenees lengő mozgássá átalakító szerkezet

melynek alsó oldalán hasonló (21') nehe­zékeket alkalmazunk. A fent ismertetett szerkezetet (26) és (27) tartók révén erősítjük a szitakeretre. 5 A (7) tengely a karmantyús (30) szíjdo­bot hordja, melyet a (32) dobokon veze tett (31) szíj a (35) mótor (34) tengelyé­nek (33) szíjdobjáról hajt. A gép (39) alapkeretére mereven van 10 szerelve és (40, 41) támaszok révén bizto­sítva a (38) oszlop, mely a (32) vezető­dobokat hordja. A szitakeretet lejtős helyzetben tartják a rugalmas (43, 44) karok, melyek helyett azonban más oly 15 szerveket is alkalmazhatunk, melyek a ke­retnek az állványhoz képest való hossz­irányú idestova mozgását megengedik. A karok elég vékonyak ahhoz, hogy a keret hosszirányú mozgását megenged-20 jék, de viszont annyira szélesek, hogy el­bírják a keret súlyát. Ellenben nincsen szükség az oldalirányú mozgást gátló szervekre. A nehezékes kerekek működé­sét az 5—8. ábrákból érthetjük meg. Ha 25 a (7) tengelyt a (30) szíjdob és (31) szíj révén forgatjuk, a (8) és (9) kerekek egy­mással ellentétes irányban fognak fo­rogni. Bármily irányú is a forgás, az eredmény azonos. Ha a rajzon nyilakkal 30 jelzett forgásirányt tételezzük fel s az 5. ábrát szemléljük, nyilvánvaló, hogy a ke­rekek ezen helyzetében a nehezékek által létesített eredő centrifugális erők, melye­ket a kis nyilak jeleznek, egymást telje-35 sen egyensúlyozzák, úgyhogy a szitake­ret normális nyugalmi helyzetét foglal­hatja el. A 6. ábrabeli helyzetben mind­két kerék nehezéke azonos irányban fog hatni, a keret tehát a kis nyilak irá-40 nyában fog kilendíttetni. A 7. ábrabeli helyzetben a nehezékek által kifejteti erők egymást megint ellensúlyozzák, úgy bogy a keret megint visszatérhet a nyu galmi helyzetbe. A 8. ábrabeli helyzet el •45 értekor a nehezékek együttesen hatnak a 6. ábrával ellentétes irányban, úgyhogy a keret immár az előbbivel ellentétes irányba fog kilendíttetni. A következő negyedfordulat a részeket az 5. ábrabeli 50 helyzetbe viszi vissza. A nehezékes kere­kek egy teljes körülfordulása tehát a rázókészüléknek és a keretnek egy teljes idestova lengését eredményezi. E lengés egyenes vonalban oldalmozgás nélkül fog bb végbemenni, úgyhogy a mozgatandó ré­szek hatékonyan lengettetnek, anélkül, hogy számottevő zaj lépne fel, vagy a hordozó szervekre fölösleges rezgések vitetnének át. A legjobb hatásfok eléré­sére és a zavartalan működés biztosítá- 60 sára a kerekeket egymáshoz képest úgy kell elrendezni, hogy a nehezékek centri­fugális súlypontjain átfektetett sugarak a nyugalmi helyzetben egyetlen vonalba essenek, a kerekek 90°-nyi elforgatása 65 után pedig egymással párhuzamosak le­gyenek. Nem szükséges, hogy a kerekek maguk legyenek nehezékkel ellátva, a mű­ködtető nehezékeket közös síkban egy­forma sugaruk körökben forgó karok is 70 hordhatják. Nem szükséges továbbá, hogy a rotorok vagy kerekek közvetlenül kap­csolódjanak, hacsak közös síkban egy­forma sebességgel tetszés szerinti áttétel révén hajttatnak meg. A találmány ke 75 rétén belül több egyéb módosítás is lehet­séges. Megjegyzendő, hogy az ismertetett rez­gető készüléknek a rezgetendő berendezés­hez képest elfoglalt viszonyos helyzete be- 80 íolyásolja azt az irányt, amelyben aa utóbbinak idestova lengő mozgása fog végbemenni. Noha a találmány tárgyá­nak főcélja egyenesvonalú rezgőmozgá­sok létesítése, nyilvánvaló, hogy a róto- 85 rok síilyviszonyainak módosítása révén a készülék lengőmozgásának egyenlőtlen erőt és többé-kevésbbé keringő irányt is adhatunk. Az (1) tokot célszerűen kenőolajjal tölt- 90 lietjük meg. Szabadalmi igények: 1. Forgómozgást lengőmozgássá átala­kító szerkezet, jellemezve közös síkban egyforma sebességgel forgó elemek 95 által, melyek nehezékeinek centrifugá­lis központjai az elemek forgási síkjá­ban vannak. 2. Az 1. alatti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a nehezékek JQO az elemek külső határfelületén belül foglalnak helyet. 3. Az 1. alatti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az elemeken a vízszintes osztósíkhoz képest a nehe- 105 zékek elosztása alul és felül egyenlő. 4. Forgómozgást lengőmozgássá átala­kító szerkezet, jellemezve egy keretben közös centrális síkokkal elrendezett egyforma sebességgel forgatható össze- 110 működő fogaskerekek által, melyek mindegyike a keretre egyforma len-v getö hatást kifejtő nehezékes szektor­ral bír, melynek hatása a kerékre alul és felül felerősíhető járulékos nehézé- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom