90166. lajstromszámú szabadalom • Forgó mozgást egyenees lengő mozgássá átalakító szerkezet

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90166. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Forgó mozgást egyenes lengő mozgássá átalakító szerkezet. B. F. Gnmp Co. Chicago. A bejelentés napja 1925. évi április hó 18-ika. A találmány szerkezet forgómozgásnak lengőmozgássá való átalakítására és célja oly egyszerű, olcsó és hatékony szerkezet létesítése, melynek révén rezgéssel mű-5 ködő gépek, pl. a malomiparban használatos sziták egyenes vonalban rezgethetők anélkül, hogy az ezen mozgás létesítésére szolgáló készülék, pl. az excenterek vagy maguk a sziták oldalirányú mozgá-10 sokat is végezhetnének. A találmány egy további célja az, hogy a rezgőmozgást anélkül létesítsük, hogy a rezgést a berendezés egyéb részeire vigyük át és hogy kiküszöböljük a 15 rezgőberendezést hordozó épület és tartó részeinek fölösleges kopását vagy romlását, valamint a fölösleges zörejeket. A találmány szerinti szerkezet lényegileg közös síkban egyforma sebességgel 30 forgatható összeműködő elemekből áll, melyek nehezékeinek centrifugáiközpontjai az elemek forgási síkjában vannak. A nehezékek a forgóelemek külső határfelületén belül rendezhetők el, mimellett az 25 elemek tetejére és aljára járulékos nehezékek szerelhetők. A nehezékek ilyen elrendezése mellett azok súlya a forgássíkhoz képest ki van egyensúlyozva, úgyhogy a mozgás egyen-80 letes lesz. A találmány tárgyát példaképpen a csatolt rajzok kapcsán igmertetjük, melyek azt az ismert rázószitákkal kapcsolatosan tüntetik fel. 85 1. ábra oldalnézetben, 2. ábra pedig az 1. ábra baloldaláról való nézetben tünteti fel a rázószitát. 8. ábra a 2. ábra 3—3 vonala szerinti, 4. ábra pedig a 3. ábra 4—4 vonala sze<0 rinti metszetet mutat. Az 5—8. ábrák a működtető kerekek egymást követő viszonyos helyzeteit vázlatosan ábrázolják. A találmány szerinti szerkezet az (1') és (2') peremek és (3) csavarorsók révén 45. egyesített (1) és (2) tokrészekkel bír, melyekben a (6) és (7) tengelyek a (4) és (5) csapágyak révén vannak ágyazva. Ámbár a rajz egyszerű csapágyakat tüntet fel, a gyakorlatban csökkentett súrlódású 50 csapágyakat használunk. A tengelyekre a (12) és (13) ékek révén a (10) és (11) agyak közvetítésével vannak a (8) és (9) fogaskerekek közös forgási síkban felerősítve. A (8) és (9) kerekek egyforma 55. méretűek és fogszámúak s a készülék hosszaxisában fognak össze; forgási sebességük egyenlő. E fogaskerekek egyenlőtlen súlyelosztásúak, úgyhogy forgásukkor eredő centrifugális erő lép fel. A 60-nehezékek elrendezése a 3. ábra jobboldalán feltüntetett (9) keréknél tűnik ki jól. E kerék lényegileg 120°-os szektorokra van osztva. A (15) szektor célszerűen a kerék (16) koszorújával egy darabot ké- 65-pező tömör öntvény gyanánt van kiképezve. A (15') és (15") szektorok aránylag kisebb súlyúak, esetleg teljesen üresek s csak a küllők révén vannak egymástól elkülönítve. Nyilvánvaló, hogy a kerék 70 forgásakor az eredő centrifugális erő a nehezékes szektornak a nehezék nélküli szektorhoz viszonyított súlytöbbletétől fog függeni. A hatás növelésére járulékos (20) nehezéket is alkalmazhatunk, melyeknek 75. alsó élei a kerekek pereme belső oldalán kiképezett (21) mélyedésbe illeszkedhetnek és a kerék (22) peremvállához fekhetnek. Az ilyen járulékos nehezékeket (24) csavarorsók révén rögzítjük a kerékhez, 8a