90149. lajstromszámú szabadalom • Készülék a repűlőgép függéllyes irányú emelésére

Megjelent 207 9ÍÍO. évi augusztus lió 16-án. MAGYAR KIRÍLYI SZAHADALMI IJIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90149. SZÁM. V/ll. OSZTÁLY. Készülék a repülőgép függélyes irányú emelésére. Diószegliy László főhadnagy Pesterzsébet. A bejelentés napja 1923. évi május hó 1-je. Kísérleteztek már eddigelé oly repülőgépek előállításával, amelyeknél a gép nem vízszintes irányú, illetve laposan emelkedő szögben indul a föld színéről, 5 emelkedésére a haladó szárnyfelületek alá szorított levegőt használva fel, hanem amely gép függőleges irányban emelkedik fel a föld színéről, amikor az emelő erőt motorral hajtott, függélyes tengelyű 10 légcsavarok szolgáltatják. Az ily irányú kísérletek azonban eddigelé, többé-kevésbbé, eredménytelenül végződtek, mert a légcsavar segélyével nem lehet oly nagy erőt kifejteni, hogy a 15 hajtómotor, a repülőgép és az utasok súlya legyőzessék és még erőfölösleg is maradjon az emelkedésre. A találmány tárgyát már most oly készülék képezi, melynek segélyével a re-20 pülőgép egy helyből függélyesen felemelkedhet, a levegőben lebeghet és tetszés szerint változtatható sebességgel leereszkedhet. A találmány tárgya a csatolt rajzon 25 példaképen felvett íoganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a készülék oldalnézete, a 2. ábra a készülék felülnézete, a 3. ábra a készülék egy másik kiviteli 30 alakjának oldalnézete és részben metszete, a 4. ábra a 3. ábra szerinti készülék felülnézete. Az 1. és 2. ábrák szerinti készülék a 85 repülőgép motorjának tengelyével kapcsolt függélyes (a) tengelyből, az erre erősített vagy ezzel egy darabból készült (b) körtárcsából, a tárcsa fölött megerősített, az a tengely folytatásába eső tengellyel 40 bíró (c) terelőkúpból, valamint a (b) tárcsára merőlegesen erősített, sugárirányban elrendezett (d) terelőlapátokból áll. A készülék működése a következő: Ha az (a) tengelyt forgásba hozzuk, a (d) terelőlapátok is forgásba jönnek és velük 45 együtt forog a (b) tárcsa fölött és a (d) lapátok között levő levegő is. A centrifugális erő hatása folytán, a (d) lapátok által alkotott rekeszből, a levegő, forgás közben az (I) nyilak irányában kiszóró- 50 dik, miáltal, közvetlenül a (b) körtárcsa fölött, részleges légritkulás áll elő. A (b) körtárcsa alatt és felett levő légréteg egyensúlyi helyzete ily módon megbomlik és most a körtárcsa alatt levő levegő na- 55 gyobb nyomása érvényesül és a körtárcsát fölfelé szorítja. Az egyensúlyában megzavart levegő azonban igyekszik egyensúlyi helyzetébe visszatérni, azaz közvetlenül a (b) körtárcsa fölé légáram- 00 lás indul meg, hogy ott a levegő normális nyomása ismét helyreálljon. Minthogy a levegőnek a (b) tárcsa fölé való áramlását alulról a (b) tárcsa megakadályozza, oldalirányból pedig ez az áramlás a centri- 65 fugális erő folytán beállott légkiszórás folytán nem történhet meg, következésképpen a levegőnek közvetlenül a tárcsa fölött levő részlegesen légritka térbe való beáramlása csakis fölülről történhet. A 70 (c) terelőkúp már most arra szolgál, hogy a felülről jövő légáramot a tárcsa kerülete felé irányítsa, ahonnan a levegő, a centrifugális erő hatása folytán ismét kiszóródik. 75 Oldalidányú szél esetén a centrifugális erő légkiszóró hatása csak részben érvényesül, t. i. a levegőnek oldalirányú kiszórása, a szél nagysága szerint, csökken azon az oldalon, ahol a légkiszórás a szél- 80