90143. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés, főleg szigetelő folyadékban dolgozó elektromos készülékekhez

Megjelent 1930. évi augusztus hó lfi-án. [AGYAR KI RÁ LYI SZABADALMI ÜIRrtSÁG SZABADALMI LEIRAS 90143. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Biztonsági berendezés, főleg szigetelő folyadékban dolgozó elektromos készülékekhez. Buchholz Miksa kormány- és építési tanácsos Cassel. Pótszabadalom a 84255. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1925. évi február hó 28-ika. Javasolták már a transzformátor vagy más, szigetelő anyagokkal dolgozó elektromos berendezések tokjába elektromos vagy mechanikai kontaktus-, illetve ki-5 iktató készülékek beépítését, melyek földvagy rövidzárlatoknál, helyi túlterheléseknél és más üzemzavaroknál a szigetelő anyagoknak a hőképződés következtében fejlődő gőzei és bomlási gázai által műkö-10 désbe hozatnak és kiiktató vagy jelzőkészülékeket működtetnek, vagy egyidejűleg mindkét müveletet elvégzik. Ily berendezés van a 84255. számú szabadalomban ismertetve. 15 Jelen találmány tárgya az ezen szabadalomban védett berendezés további változata, mely szerint a kontaktusberendezés nem magába a szigetelő anyagba van beépítve, illetőleg nincs közvetlenül ezzel 20 összeköttetésbe hozva, hanem ezen kívül van elrendezve oly módon, hogy a szigetelő anyagban keletkező gőzök vagy bomlási gázok fellépésénél vagy a szigetelő anyag felett történő átütéseknél a folya-25 déktükör felett fellépő túlnyomás folytán működésbe lép. Ezen berendezés a csatolt rajz 1. ábráján példakép vett foganatosítási alakjában van feltüntetve. 80 A transzformátortokra az (a) csőcsonk van szerelve, melyet a (b) harang zár el. Üzemzavar fellépésénél a folyadékszín felett lévő gáztérben túlnyomás keletkezik, mely a (b) harangot felemeli és a (c) ru-85 dazat útján a transzformátor (d) kiiktató készüléket vagy valamely jelző készüléket, avagy mindkettőt működésbe hozza. A mechanikai kontaktuskészülék helyett elektromos kontaktuskészülék is alkalmazható. 40 Haranggal elzárt csőcsonk helyett természetesen más berendezések is találhatnak alkalmazást. így például, mint azt a rajz 2. és 3. ábrája mutatja, az (e) manóméteres berendezést lehet valamely al- 45. kalmas ponton beépíteni. Állandó szellőztetésre szolgáló, két nyitott (f) csőcsonkkal felszerelt tartályoknál (1. ábra) például célszerű, hogy a kontaktuskészülék lehető nagy nyomóhatását 50 biztosítsuk, ismeretes szerkezetű torlasztó berendezéseket, például egymáshoz képest eltolt (g) felületeket, szitákat stb. beépíteni. Oly esetekben, melyekben, mint például 55 kapcsolóknál, a tok nem ér egészen a fedélig, hogy robbanások esetén a kapcsoló és a tok szótrombolását elkerüljük, a tok felső pereme és a fedél között, mint azt a 4. ábra mutatja, közbenső tér van szaba- 60 don hagyva. Minthogy ekkor a széles (h) rések a gázbuborékképződés által előidézett nyomást erősen csökkentik és a például az (i) esőcsonkban elhelyezett kontaktuskészülékek csak nehezen volnának 65 működésbe hozhatók, a (h) réseket elzáró forgatható (k) csappanok vannak beépítve, melyek rúgók vagy súlyok álltai szoríttatnak az edény falaihoz. Buborékok fellépése esetén a (k) csappanok először 70 zárva maradnak és csak az (i) csőcsonkban lévő kontaktuskészülékek lépnek működésbe; a (k) csappanok pedig csak nagyobb nyomás esetén nyílnak. Ahelyett, hogy a bomlási gázok által a 75 folyadéktükör felett létesített túlnyomást