90129. lajstromszámú szabadalom • Tartály forró koksznak száraz hűtésére

Megjelent 1930 í>.'!(). évi augusztus hó 16 -án. ÜT AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90129. SZÁM. — XVI1I/C. OSZTÁLY. Tartály forró koksznak száraz hűtésére. Gebrüder Sulzer Aktien-Gesellschaft Winterthur. A bejelentés napja 1923. évi december hó 15-ike. Svájci elsőbbsége 1923. évi március hó 8-ika. Forró koksznak a koksz,töltésen keresz­tülvezetett hűtőgázok segélyével történő száraz hűtésire szolgáló tartályok üzemié­nél gyakran az a hátrány mutatkozott, 6 hogy a gázáramnak sugarai egyenetlenül oszlanak el, úgyhogy a hűtendő koksznak bizonyos szakaszai erőisebben járatnak át és ennélfogva jobban hűttetnek, mint a többi szakaszok. Ezen hátrány különö-10 sen oly berendezéseknél mutatkozott, melyekben a koks® magáiban a hűtő tar­tályban szállíttatik tova. Ennek oka ab­ban rejlik, hogy a koksznak adagolásá­nál a finomszemcséjű koksz a tartály 15 közepén gyűl össze, míg a nagyobb dará­lj ok inkább a tartály széle fölé húzódnak. Ez oly jelenség, mely minden tartálynak egyenlőtlen szemcséjű darabos anyaggal való táplálásánál észlelhető. 20 A koksznak ismertetett hűtésénél ezen hátrány akként válik észlelhetővé, hogy a hűtő gázok árama, mely mindig a leg­kisebb ellenállásnak útját keresi, főleg a tartálynak falazata felé szoríttatik, Inig 25 a koksznak középső részei csak tökéletlenül fúvatnak k ereszti! 1. I't ennélfogva rosz­szul hűtött mennyiséigek maradnak visz-Fza, melyek minden ily berendezésnél, mint forró mag lelhetők fel. Ezen hát-80 ránynak elhárításia a berendezéseik gaz­daságos volta érdekében már csak azért is szükséges, hogy a rosszul hűtött koksz­masszák a kiürítés után a levegőn meg ne gyulladhassanak és el ne éghessenek. 85 A találmány szerint az említett hát­rányt akként kerüljük eil, hogy a koksz­töltés minden része hűtésiének egyenle­tességét a tartályba nyúló vagy lyukasz­tott beépítménnyel a koksztöltésbe nyúló sík szitafenék, vagy a koksztöltésíbe nyúló 40 tölcséralakú fedél segélyével érjük el. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező tartály póldaképpeu hat fogana tosí­tási alakban vaa feltüntetve. Az Az 1. ábra az első íoganatosítási alak- 45 nak függélyes metszete. A 2. ábra a második foganatosítási alak­nak függélyes metszete!. A 3. ábra a harmadi íoganatosítási alak­nak függélyes metszete. A 50 4. ábra harántnietszete. Az !)., 6. és 7. ábra a negyedik, ötödik és hatodik íoganatosítási alakoknak függé­lyes metszetei. Az első foganatosítása alaknál (1. ábra) 55 (a) hűtőgázok által átáramolt, elzárható hűtőtér, melybe a hűtendő kokszot a fcEitaiszerűen lyukasztott (6) tartályban elhelyezve, akként visszük be, hogy a hűtőgázok kényszerülnek a kokszon át- 60 áramolni. A hűtés megtörténte után a kokszot a. hűtőtérből a tartállyal együtt eltávolítjuk és gyűjtőtartályba visszük; a koksztartályt aztáin újabb koksznak hű­tésére használjuk fel. 65 Az izzó koksszal töltött tartály egy, fel nem tüntetett szerkezet segélyével, a fe­délnek eltávolítása után a gödöralakú hűtőtérbe függesztjük, amelyből azt a hűtés megtörténte után kiemeljük. 70 A második íoganatosítási alaknál (2. ábra) a hűtőgázok a tartálynak töílosiér­alakú fedelén át kényszeríttetnek a koksztöltés centrális magján átáramolni. A harmadik íoganatosítási alaknál az 75 (a) hűtőtér alagút gyanánt van kiképezve (3. ábra), melybe a kocsik gyanánt ki­képezett ós sineken futó koksztartályok

Next

/
Oldalképek
Tartalom