90128. lajstromszámú szabadalom • Szívó-nyomó csatornás hajó

Megjelent 1930 í>.'!(). évi augusztus hó 16-án. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90128. SZÁM. — XY/c. OSZTÁLY. Szívó nyomó csatornás hajó. Ofoerlander Endre műegyetemi hallgató Yác. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 13-ika. Jelen találmány tárgya oly szerkezet, mely a hajókerék, illetve hajócsavar he­lyett alkalmazva, gazdaságosabban pró­bálja átalakítani a hajógép munkatelje-5 sítményét a hajó kinetikai energiájává. Azonos teljesítményű erőgép mellett te­hát a régebbi erőátadási módokkal szem­ben a hajó sebességét fokozza. Lényege egy vagy több, a hajó hosszirányában ha-10 ladó csatorna, melybe kapcsolva a hajó­gép által meghajtott tetszőleges szivaty­tyúszerkezetek dolgoznak. A szivattyú­zott víz a csatornához, ezzel együtt tehát a hajóhoz képest is relatív mozgást végez, 15 abszolút mozgását a környező vízrészek gátolják, tehát a hajó is kénytelen a szi­vattyúzással ellenkező irányban előre mozdulni. A találmány szerinti újítás előnyei a 20 következők: A hajókerék az okozott hullámokban el­vesztett, a partok és a fenék rombolásá­ban felemésztődő energia miatt tudvale­vőleg igen rossz hatásfokkal dolgozik. A 25 gazdaságosabb hajócsavar hatásfoka sem kielégítő, főleg a kis mélységű belvizeken való hajózásnál. Az energiaszóródás egyik legfőbb oka, hogy a csavar oldalról is szív és oldalra is nyom vizet, te-hát az erő 80 iránya nem azonos a mozgás irányával. A szívó-nyomó csatorna alkalmazásá­nál az erő és a mozgás iránya azonos és ez bőségesen kárpótol a csőben támadó új súrlódásokért, melyeket a csatorna belső 85 felületének megfelelő kidolgozásával csökkenteni lehet. Nem vész azonban kárba az az energia sem, mellyel az átszivattyúzott víz egy része nem csak a hajóhoz, de a környező 40 vízhez képest is tényleg folyik; ugyanis a hajó faránál ezáltal vízszínemelkedés, a hajó orránál pedig vízszínsüllyedés kelet­kezik a szivattyúzás következtében. Ezen potenciálkülönbség is nagyrészben a hajó előrehaladására fordítódik. A hajógerinc 45 alatt ellenáram képződik, mely a hajót magával viszi, tehát bár a szívó-nyomó csatorna új súrlódó felületet jelent, a külső hajófelület súrlódása az ellenáram jótékony hatására csökken. Ez a kedvező 50 jelenség főleg keskeny hajózócsatornában várható, ahol pedig úgy a hajókerék, mint a csavar fokozottan rossz hatásfokkal dol­gozik. A hajó orra a leggyorsabb roha­násnál sem verhet fel nagy hullámokat, 55 hiszen ezeket eltünteti a szivattyúzás okozta depresszió, a hajó faránál is csak minimális hullám képződik, a hajó állan­dóan hullámhegyről hullámvölgybe megy, éppen ellentétesen, mint egy vontatott 60 uszály. A mellékelt rajzon az 1. ábra az általános elrendezésre mutat egy vázlatos példát. Itt a csatornák a hajó belsejében vannak elhelyezve, tehát 65 a hajótest deplecementját kisebbíti, de lehet a hajó oldalán vagy fenekén is. (1) a szívó-nyomó cső, (2) a meghajtó gépezet, (3) a kazán. A 2. ábra a szivattyú szerkezeti elrendezé- 70 sének egyik példája. A (2) centrifugál szivattyú gőzturbinával vagy más mótor­ral meghajtva szivattyúzza át a vizet az (1) csatornán. A 3. ábránál a (2) és (3) fogaskerekkel te« 75 vődik át a mozgás a csatorna belsejében csapágyazott tengelyre, mely a (4) szi­vattyúműveket, vagy szivattyúivént hasz­nált turbinákat vagy csavarokat hajtja. A 4. ábrán egy tengelyre van szerelve egy 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom