90103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntvényeknek előállítására fémes formákban és ehhez való forma

pl. egy száraz homokforma és egy száraz homokmag segélyével. A formának és magnak formáló felülete korombevonattal védhető, mely úgynevezett boszor-5 kányporral (Lycopodium-porral) hinthető be. Az öntött forma körül egy léc helyezhető el, hogy a formarészek összeszorítása megkönnyíttessék. A formák az öntési kéreg eltávolítása céljából egy kézi 10 köszörülő készülékkel tisztíthatók. De lehet természetesen magukat az öntőformákat is állandó formákban előállítani. A formákat ekkor egy órán át kb. 800° C hőmérsékleten tartjuk, hogy a feszült-15 ségek általi deformálódásokat elhárítsuk. Ezután a formákat kb. 270° C hőmérsékletnél egy mázzal kenjük be, mely célszerűen nátriumsilikátnak vízben való tízszázalékos telített oldatából és ehhez ke-20 vert ugyanoly súlymennyiségű, finoman megőrölt, tűzálló agyagból áll. A tűzálló agyagnak mennyisége valamivel csökkenthető, ha bonyodalmas öntvényekről van szó és a máznak vékonyabb rétege 25 kívánatos. Ha vastag mázréteget akarunk alkalmazni, akkor azt több, kb. 0.24 mm vastagságú rétegekben rakjuk fel és minden réteg felkenése után kb. 535° C-ig hevít-80 jük, hogy a rétegek jól összesüljenek. Ily módon egész 6 mm vastagságig terjedő réteget alkothatunk és amint a rétegnek kívánt vastagságát elértük, az egészet mégegyszer felhevítjük a tűzálló 85 agyagbélés állandóvá tétele céljából. Ezen tűzálló réteg elkészítése után egy vastag koromréteget viszünk fel. Ezen réteg vastagságának megállapítására vonatkozólag az a szempont mérvadó, hogy 40 az említett rétegnek a formában előállított öntvénynek kilökése után és a kifúvás előtt lehetőleg sértetlennek kell lennie. Ha 1 kg súlyú és 5—20 mm falvastag-45 ságú öntvényeket akarunk előállítani, akkor célszerű oly üreges öntöttvasformát alkalmazni, melynek falvastagsága kb. 12 mm, tűzálló bélése mintegy 0.4 mm vastag és korombevonata, melyet 50 minden öntés után megújítunk, kb. 0.8 mm vastag. Ha minden másfél vagy két perc alatt egy-egy öntvényt készítünk a formában, akkor a forma falának hőmérséklete közel 535° C-ig emelkedik, ami-55 kor is az öntvények világos vörösen izzó állapotban löketnek ki. Nagyobb méretű öntvények hevítésénél a feltételeket akként kell megszabni, hogy a megkeményedéshez szükséges idő 30 másodpercet lényegesen túl ne haladjon, míg kisebb 60 öntvényeknél a megkeményedési idő 30 másodpercnél kisebb ne legyen. A formában való két-két egymást követő öntés közötti időtartam a megolvasztott vasnak a formára kifejtett hőhatásától függ, 65 még pedig oly módon, hogy nagyobb öntvényeknél két-két öntés között nagyobb időnek kell eltelni, nehogy a formafelület hőmérséklete az ezen eljárásnál megengedhető felső határként tekin- 70 tendő 615° C fölé emelkedjék. A formákat vízszintesen körülfutó öntőasztalon rendezzük el, amikor is a formák közötti nyomást rúgók szabályozzák. 75 Az első öntés előtt a formákat 100° C fölé hevítjük annak biztosítására, hogy a korommal borítandó felületen víz ne legyen. Az első öntvényeket elvetjük mindaddig, míg a forma kb. 340° C-ig 80 fel nem melegedett. A formákat, mielőtt azokat az öntvény kilökése céljából tágra nyitjuk, kissé meglazítjuk, hogy minden nyomás a formák között a lehető leggyorsabban elháríttassék, ami kb. 15 85 másodperc múlva történhetik. Mihelyt az öntvényt egy megfelelő kilökőszerkezettel a formából eltávolítottuk, a formáló felületre egy nyomó légáramot irányítunk, hogy ettől minden laza tisztálanságot le- 90 fújjunk. Minden öntés után a korombevonatot egy lángzó segélyével megújítjuk, mely a formákkal együtt fut, önműködően szabadonbocsáttatik és a következő formához vezettetik. A lángzó ace- 95 tilénnel táplált fúvókacsőből állhat. A vasformában előállított öntvény célszerűen valamivel nagyobb siliciumtartalommal bír a rendesnél és összetételében közel egyezik az 1. számú öntödei nyers- 100 vassal. Ezen vasfaj 2.75% fölötti siliciumtartalommal, 0.4—0.6% mangántartalommal, 2.5—3.5% össz-széntartalommal bír, melyből kötött formában 0.7%-nál kevesebb van. Kénnek, oxygénnek és foszfor- 105 nak csak nyomokban szabad jelen lennie, éppúgy, mint a homoköntéseknél. A vas gyorsabb lehűlése folytán azonban kevesebb idő áll rendelkezésre a fém átalakítására, úgyhogy azon veszély, hogy a no vasban mangánszulfid képződjék, kisebb, mint a homoköntés esetében. Az öntendő vasnak és az öntött vasforma anyagának összetétele célszerűen egyenlő. Az 1. számú öntödei vasnak öntésénél 115 célszerű, ha 10%-nál nem több, csekély (0.20—0.30%) széntartalmú folytvasat adunk hozzá és igen jó eredményt érünk