90102. lajstromszámú szabadalom • Fáradtgőzinjektor vasuti mozdonyokhoz
>I«'{f.jeleut 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÍLTI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90102. SZÁM. — V/C. OSZTÁLY. Fáradtgőzinjektor vasúti mozdonyokhoz. Alex. Friedmann cég: Wien. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 25-ike. A találmány f'áradtgőz-injektorra vonatkozik, mely akár fáradtgőzzel és friss gőzzel, akár pusztán frissgőzzel működtethető és mely lényegében olyan beren-5 dezésből áll, melynél a fáradtgőzt és vizet elzáró szerveket gőznyomás vezérli. A berendezéssel még két olyan szerkezet áll kapcsolatban, melyek ia fáradtgőz-injektor hatását jávítani és az injektor pontos 10 gyártásának lehetőségét megadni vannak hivatva. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmány szerint épített, vasúti mozdonyokhoz való fáradtgőz-injektornak két íoga-15 natosítási példáját tünteti fel. A rajzon (A) jelöli az injektor tokját, mely két, külön előállítható (1) és (2) részből áll. Utóbbiak karimás kapcsolat útján vannak egymáshoz illesztve. Az injektor gőz-20 kamráját (3), víztér ét (4), nyelőterét (5) és nyomóterét (6) jelöli, míg (7)-tel annak frissgőzfúvókája, (8)-cal íáradtgőzfúvókája, (9)-oel és (10)-zel heverőfúvókái, (ll)-gyel gyüjtőfúvókája, (12)-vel nyomó-25 fúvókája, (13)-mal a fáradtgőzt bevezető csöve (14)-gyel pedig egy olyan tere, vannak jelölve, melyben ez a (13) cső betorkol. Egy (14) térben a fáradtgőz áramlási iránya ellenében nyíló (15) visszacsapó-30 szelep foglal helyet, mellyel az injektor (3) gőzkamráját el lehet zárni a (14) tértől. A frissgőz bevezetésére szolgáló csövet, mely mozdony kazánjával, vagy a gőzhengerekhez vezető gőzcsővel, vagy a 85 tolattyúszekrénnyel áll kapcsolatban, (16) jelöli. Ez a (16) cső (17) térbe torkol be, melyben (18) visszacsapószelep foglal helyet, A (17) tér, (19) nyílás útján, az 1. ábrán rajzolt foganatosítás! példánál a (14) térrel, a 2. ábrán látható foganatosítási io példánál pedig az injektor (h) gőzkamrájával áll kapcsolatban, amikor a (18) visszacsapószelep nyitva van. Azonban a (3) gőzkamra, illetőleg a (13) fáradtgőzvezeték vagy az ezzel kapcsolatban 45 álló (14) tér el van zárva a (17) tértől, ha a (18) szelep fészkén ül és elzárja a (19) nyílást. A (18) visszacsapószelepet magában foglaló (17) tér el is lehet zárva a (14), ill. a 50 (13) tértől és külön úton torkolhat a szabadba, melyen — ugyanúgy, mint a rajz 1. és 2. ábráján rajzolt foganatosítási példáknál — a (16) gőzvezetékben és a (17) térben összegyűlő csapadékvíz kifolyhat, 55 amire a gőz által vezérelt (18) szelep működésének biztossága érdekében, főleg fogyáskor, szükség van. A (15) és (18) visszaesapószelepek úgy vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy akkor, ha 60 egyikük fészkén ül, a másik, számára ütközőt alkot és ezzel meggátolja, hogy ez is fészkére ülhessen. Egyik szelep tehát mindig nyitva van, miközben a másik záró helyzetében van. Ha tehát pl. a (15) 65 szelepet terhelő nyomás (1. ábra) — legyen ez akár súly- vagy rúgónyomás, akár a (13) vezetékben vagy a (14) térben lévő gőz nyomása nagyobb, mint a (18) szelepet terhelő nyomás, akkor a (15) sze- 70 lep elzáródik, ellenben a (18) szelep megnyílik és így a (16) vezetékben lévő közeg, pl. csapadékvíz, a (19) nyíláson át lefolyatik. Ha a (14) és (17) térben ugyanaz a nyomás uralkodik, akkor a (15) szelep 75 fészkén ül, ellenben a (18) szelep felemelkedett fészkéről. Emellett a (15) szelepet vagy rúgónyomás, mint az 1. ábrán, vagy