90080. lajstromszámú szabadalom • Vasút kocsi ütköző

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jM^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 90080. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Vasútikocsi ütköző. Sieg-ener Eiseiibalm-Bedarf A.-G. Siegen. A bejelentés napja 1924. évi október hó 30-ika. A találmány az ismert, esőalakú vezetőfaüvellyel és ebben mozgó, szintén csőalaíkú tövissel ellátott vasútikoesiütközőkre vonatkozik. A találmány tárf, gya olyan szerkezet, mely az ilyen ütközőknél, egyrészt a tövis kihúzódását a hüvelyből meggátolni és másrészt, az ütköző terheletlen állapotában, az ütközőrúgó arőf észültségét és az ütköző visszalő lökőerejét felfogni van hivatva. Ez a szerkezet két vagy több, a vezetőhüvely hátsó részében, a hüvelyköpeny belső oldalán kiképezett ki váj ásókban vagy mélyedésékben fekvő, kampóalakú 15 betétdarabokból áll, melyek mellső, befelé irányuló kiugrásukkal, a tövisköpeny külső oldalán kiképezett kivájásokba vagy mélyedésekbe nyúlnak be és mellső végükkel a vezetőhüvely említett kivájá-30 sainak vagy mélyedéseinek végéhez támaszkodnak. A vezetőhüvely azokon a helyeken, ahol belső kivájásai vagy mélyedései feküsznek, a teljes falvastagság megtartása céljából, kifelé bővülhet. A !5 betétdarabok vagy lazán ülnek a vezetőhüvely kiváj ásaiban vagy mélyedéseiben, vagy előnyösebben derékszögben kifelé hajlított nyelvekkel vannak hátsó végükön ellátva, melyek a vezetőhüvely talp-10 karimájának megfelelő kivájásaiba feküsznek be, úgyhogy a betétdarabok az ütköző összeépítésekor, maguktól fogvatartatnak helyükön, mimellett azonban még külön megerősítő eszközök is lehet-15 nek elrendezve a betétdaraboiknak a hüvely talpával való összekötésére. A rajzon egy ezen szerkezettel ellátott vasútikocsi-ütköző van bemutatva az 1. ábrán hosszmetszetben és a 2. ábrán az 1. ábra 1—1 vonala mentén io vezetett keresztmetszetben, míg a 3. és 4. ábra a szerkezeinek két különleges foganatosítási példáját tünteti fel. A rajzon (a) jelöli a vezetőhüvelyt és (f) a tövist. A vezetőhüvely hátsó részé- 45 ben (b) kivájások vagy mélyedések vannak kiképezve, melyekben a (e) betétdarabok feküsznek. Utóbbiak, mellső végükön, befelé irányuló, kampóalakú (d) orral, hátsó végükön pedig derékszögben 50 kifelé hajlított (h) nyelvvel vannak ellátva, melyekkel ezek a (c) betétdarabok az (m) hüvelytalp és az (i) alátétlemez közt rögzíthetők, mely célból a (fa.) nyelvek az (m) talpkarima megfelelő kivájá- 55 saiba nyúlnak be. Az (rn) hüvelytalpat (TI) csavarszegeik kötik össze az (i) alátétlemezzel. Az (tf) tövis hátsó végén egy gyürüalakú (e) kiugrás van létesítve azáltal, hogy a tövisköpeny külső oldala, 60 (o)-nál, az ütköző löketének megfelelő hosszú darabon ki van esztergályozva. Az '(e) kiugrás elébe feküsznek a (d) orrok. Az ütköző visszalökése és a rúgó előfeszültsége folytán fellépő erőket a (c) 65 betétdarajbok a (g) pontokon az (a) vezetőhüvelyre viszik át. Az (f) tövis, az (o) betesztergályozás követikeztébefn, az (a) ve-Zietőhüvelyben foroghat. Az (i) alátétlemez eltávolítása és az (f) tövis teljes 70 behatolása után a (c) betétdarabokat könnyen ki lehet venni, úgyhogy az ütköző teljesen szétszedhető anélkül, hogy előzőleg bármelyik részét tönkre kellene tenni. 75 A szerkezet, a 3. és 4. ábra szerint, olyan is lehet, hogy a (cl) betétdairabok, (dl) orrukkal, a tövisköpenynek meg-