90075. lajstromszámú szabadalom • Térrezgő rendszer és alkalmazásának módjai

korlatban bevezetett készülékeknél, pl. a közkeletű telefonoknál nincs teljesítve, az minden további nélkül kísérleti úton iga­zolható. 5 A légtér fenti követelményeknek meg­felelő mivolta kísérletileg vagy számítás útján határozható meg. Ha a légtér az egyedüli kimondott sa­ját periódusú rezgő alakzat az egész je-10 lenlévő rendszerben, úgy magában és egyedül hangoljuk a felveendő vagy le­adandó hangfrekvenciára. Ugyanez áll akkor is, ha a légtér együttműködik va­lamely magábanvéve ugyan rugalmas 15 alakzattal, de úgy, hogy a kettő együtt csupán egyetlen rezgőszervnek tekinthető. Ha a légtér valamely hjangszórószervhez, pl. membránhoz van csatolva, úgy mind­kettőt célszerűen a légtér frekvenciájára 20 vagy pedig, ha a frekvenciák egész cso­portját kell felvenni vagy kisugározni, ezen csoporton belül fekvő frekvenciára hangoljuk. Ekkor a két rezgő alakziat csa­tolási fokához képest egymástól többé !5 vagy kevésbbé messzefekvő csatolási rez­gések lépnek fel, melyek a szóbanforgó frekvenciacsoporton oszlanak el. Beszélő­készülékeknél ezen frekvenciatartományt előnyösen lehetőleg a beszéd frekven-10 ciájávial egyeztetjük, tehát az ilyen ké­szülékeik membránját és rezonátorjait mintegy 700—750 rezgésszámra hangoljuk és úgy csatoljuk egymáshoz, hogy a csa­tolási rezgések a 700 alatti és 800 fölötti 5 tartományban vannak, úgyhogy a készü­lék rezonnanciafrekvenciái az 500—1000 másodpercenkénti rezgésszámú tarto­mányt fedik. A helyes csillapítást ezután a rezonátor állandóan maradó hangolása 0 mellett számítás vagy kísérleti megálla­pítás útján állítjuk be. Egy rezonátor he­lyett természetesen többet is alkalmaz­hatunk. A fent megszabott alapelvek nem elég-5 ségesek azonban még teljesen a hangzó­készülékek legnagyobb hatásfokának el­éréséhez, hanem igen nagy jelentőségű még a hangfolyamat jellegére úgy foly­tonos közegekben, mint rezgő vagy ) hangzó testeken a (p) erőamplitudónák az (a) mozgásamplitudóhoz való viszonya, minthogy ez a viszony minden testre és minden közegre más és más. Ezen - vi­a szony különbözősége folytán a hangzó­> készülék egyes részeinél és az azt körül­vevő közegnél, természetszerűleg a hangzó­készülék hatásfoka az ily különböző alakzatok közvetlen kényszerkapcsolatá­nál rosszabbodik. A találmány értelmében ezen hátrá- 60 nyon úgy segítünk, hogy a hangzókészü­lékek egyes akusztikai elemei közé átvivő berendezéseket iktatunk olymódon, hogy a — értékek a készülék ezen különböző a integráns részein legalább közel azono- 65 sakká lesznek. A rendes távbeszélőmikrofónnál, pl. a tokmembrán előtti légtömegnek oly —1 ai értéke van, mely a tokmembrán — ér­ám tékétől különbözik; ezen értékek viszont 70 ugyancsak különböznek a mikrofon — értékétől. A találmány értelmében ezen elemek közé az ismertetet jellegű légtereket ik­tatjuk átvivő szervek gyanánt, melyek 75 ezen értékek egymásközti kiegyenlítését lehetővé teszik. A kettőstér fizikai taglalása a követke­zőkre vezet: A bevezetésben ismertetett, a „hang- 80 gomba" és a kettőstér közti analógia­következtetésből már az a tétel is folyik, hogy általában a kettős tér egyhangú (egyhullámú) alakzat. Hasonlóan, mint a hanggombánál a rezgési energia egyszer 85 a két tömegben levő kinetikai energia alakjában, másszor a húzott vagy nyo­mott rugalmas nyélben van, úgy a kettős­térben is egyszer a két térben rugalmas energia alakjában (az egyik térben túl- 90 nyomás, a másikban vákuum útján), másszor pedig az összekötő csatornában levő áramló közegben mozgási energia alakjában van jelen a rezgési energia. Még ha a térrészek egyike vagy mind- 95 kettő nem is rezeg „quasistacioner" mó­don, és még ha esetleg rezonátor gya­nánt volnának is kiképezve, fennáll ez a megállapítás, bár ezen esetben az egyik vagy mindkét tér önálló rezonancia- LOO hatása a kettőstér saját frekvenciájának helyzetére jelentékeny hatást gyakorol. A terek megfelelő méretezésénél azonban többhullámú alakzatok is előállhatnak, pl. zárt alakzathoz csatolt nyitott alakzat 105 ból való kombináció egy faja, mely alak­zatoknak közös rugalmasságuk vagy tö­megük van, amint pl. a drótnélküli tele­grafiában a (nyitott) légvezetékaLakzatot (a zárt) elektromos rezgőkörökkel közös tto

Next

/
Oldalképek
Tartalom