90056. lajstromszámú szabadalom • Szelep

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLY! JgEragK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90056. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Szelep. Magyar Belg-a Fémipar R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1924. évi október hó 13-ika. A jelenleg használatos szelepeknél a szeleptestet a szelepülés síkjára merőle­ges irányban, vagyis a közeg áramlása irányában mozgatják. A szeleptest tehát a 5 szelepüléstől eltávolított helyzetében is a közeg útjában fekszik és azáramló köze­get jelentékeny irányváltozásokra kény­szeríti. Ennek következtében a közeg áramlásával szemben nagy ellenállások é3 10 gőznél ezenfelül erős lecsapódások lépnek fel. A találmány célja ezen hátrányok ki­küszöbölése, amit azáltal érünk el, hogy a szeleptetset vagy a szeleptesteket a szelep 15 íilés síkjával párhuzamos, vagy ahhoz f er dén elhelyezett tengely körül a szelepülés síkjából kiforgatjuk és az elforgatást any­nyira végezzük, hogy a szeleptest vagy annak mozgatószerkezete a szelepnyíiás-20 nak megfelelő áramlási térből teljesen eltávolíttatik. A szeleptest elméleti for­gástengelye emellett, akár a szelepnyílás terén kívül, akár azon belül fekhet. A mellékelt rajzon a találmány szerint 25 kiképezett szelepnek több jellegzetes foga­natosítási alakját tüntettük fel, melyek azonban a találmány keretébe eső meg­oldásokat nem merítik ki. Az 1. ábra a szelepnyílás terén kívül fekvő 80 elméleti forgástengellyel bíró szelep hossz­metszetét, a 2. ábra annak keresztmetszetét mu­tatja, a 3. ábra a szelepnek egy másik foganato-85 sítási alakját hosszmetszetben, a 4. ábra elölnézetben levett fedéllel szem­lélteti, az 5. ábra egy harmadik foganatosítási alak hosszmetszete, míg a 40 6- ábra ugyanennek keresztmetszete, a 7. ábra egy negyedik foganatosítási alak hosszmetszete, a 8. ábra annak vízszintes metszete. A 9. ábra a szelepnyílás terében elhelye­zett elméleti forgástengellyel bíró szelep 45-hosszmetszetét, a 10. ábra annak vízszintes metszetét mu­tatja, a 11. ábra a forgatószerkezet egy változa­tának részlete, a 50' 12. ábra sarokszelep hosszmetszetét, a 13. ábra annak vízszintes hosszmetszetét mutatja, míg a 14—20. ábrák a szeleptestek változatait tüntetik fel. 55 Az 1. és 2. ábrán feltüntetett áteresztő szelepnél az (1) szeleptest kétoldalt (2, 3) emeltyűbe van beakasztva, melyeknek (4) tengelye az (5) szelepülés síkjával pár­huzamosan, de a szelepnyílás terén kívül 60 van elhelyezve. A (4) tengelyre szerelt (5a) forgattyút elforgatva, a szelep az 1. ábrán eredményvonallal jelzett helyzetbe forgatható el, úgyhogy a szelepnyílásnak megfelelő áramlási térben nincsen áram- 65 lási akadály. Ha az (5a) forgattyút visz­szaforgatjuk, a szelepet zárhatjuk. Az (1) szeleptest billenését a (2, 3) emeltyűk (6, 7) nyúlványai gátolják meg. Az (5a) for­gattyú a szelepnek úgy nyitott, mint 70-zárt helyzetében tetszőlegesen rögzíthető, pl. a 2. ábrán látható (8) rúgós pecekkel. A 3. és 4. ábrák a szelepnk másik foga­natosítási alakját tüntetik fel, melynél az (1) szelep nem kétoldalt, hanem középen 75. és csak egy (2a) emeltyűbe van akasztva, mely a (4a) tengely elhelyezése miatt meg van görbítve. A (4a) tengelyre a szelep­házon kívül szerelt (5b) kar elforgatása a (9) csavarorsóval történik, mely egyúttal 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom