90053. lajstromszámú szabadalom • Hangvisszaadó készülék
- 3 — más engedékeny anyagból álló (8) gyűrű van kapcsolva. A működtető áramokat a (2) tekercsbe vezeték vagy indukció révén juttathatjuk. 5 Nem elégséges azonban oly diafragina, melynek természetes alapfrequenciája vagy rezonanciapontja a frequencia üzemi terjedelme alatt van, mert ha az egész üzemi terjedelemben egyforma 10 hangsugárzást akarunk elérni, az is szükséges, hogy az első felhang vagy a rezgésnek egy magasabb neme az üzemi terjedelem fölötti frequenciájú legyen. Lapos köralakú lemez a rezgés felhangjainak 15 csomópontsorozatával bir s a csomópontok kőrös elhelyezésűek. Egyéb alakú diafragmák eltérő módon rezeghetnek, aszerint, hogy milyen az alakjuk és hol alkalmaztatik a működtető erő. Ha a 20 frequencia elég magassá válik ahhoz, hogy a diafragma ilyen különböző rezgésű részekre oszoljon, a diafragma nem fog többé egyszerű dugattyú gyanánt, működni, mert egyes részei más részek-25 hez képest ellentétes irányban fognak mozogni, úgyhogy a működőfelület összmozgása lényegesen kisebb vagy nagyobb lehet, mintha a diafragma változatlanul működne tovább merev dugattyú gya-80 nánt. Ha — miként ez a mozgó tekercses meghajtásnál a 3. ábra értelmében lehetséges — a működtető erőt egy kör mentén osztjuk el, az érvényesülő első rezonancia-35 pont, vagyis az a pont, amelynél a diafragma megszűnik merev dugattyú gyanánt hatni, magasabb frequenciánál lesz — vagy pedig a rezonancia lesz kevésbbé hatékony — mint amikor a mű-40 ködtető erőt a középpontban vagy ennek közelében hagyjuk hatni. A rezonanciapontok kiküszöbölése céljából a diafragmát nyilvánvalóan lehetőleg merevvé kell tennünk, míg más szempontokból a 45 diafragmát lehetőleg könnyűén kell kiképezni. A 3. ábrában feltüntetett alak, mely két egymást metsző kúpfelületet képez, igen alkalmas arra, hogy igen könynyű s egyidejűleg igen merev diafrag-50 mát szolgáltasson. Azonos átmérő és súly mellett az ilyen diafragma sokkal merevebb mint egy egyszerű kúpos diafragma. A hangosító kielégítő működésének egy másik lényeges követelménye abban áll, 65 hogy a diafragma közelében rezonáló légkamrák elkerültessenek. Ha pl. a diafragma mögötti tér teljesen körül van zárva, egy bizonyos frequenciánál a bezárt levegő rugalmas visszavivőerőt fog kifejteni a diafragmára, ami erős rezo- 60 nanciát vált ki, míg más frequenciáknál a bezárt levegő a diafragma mozgását annyira fékezni fogja, hogy a rezgés amplitúdója lényegesen csökkentetik. Hasonló hatások lépnek fel akkor, ha a 65 diafragma mögött részben bezárt terek vannak. Az ilyen hátrányok elkerülésére a légterek energia-absorbeáló anyaggal tompíthatok. Célszerűbb azonban a légtereket úgy méretezni, hogy alaprezonan 70 cia-frequenciáik oly magasak legyenek, hogy gyakorlatilag az üzemi terjedelmű frequenciákon kívül essenek. A legmegfelelőbb megoldásnak a diafragmák mögötti terek megfelelő szellőzése látszik, 75 mert ez a rezonanciafrequenciát növeli s egyidejűleg a rezonancia élességét csökkenti. A 3. ábrában feltüntetett készüléknél láthatjuk, hogy az (1) diafragma és a (3) 80 belső pólus közötti tér majdnem teljesen zárva van, mert a legjobb hatásfok biztosítása céljából a (3) és (4) pólusok közötti légrésnek kicsinynek kell lennie. A légteret a (6) gyűrűben kiképezett (9) nyíláso- 85 kon át szellőzzük. A (3) és (4) pólusok kellő viszonos helyzetét biztosító (10) centrálógyűrű (11) résekkel bir, hogy a levegő a (6) hüvely és a (3) pólusda.rab között könnyebben áramolhasson. 90 A 3. ábrabeli készülék alkalmas alakú kürttel kapcsolatban használható. A kürt helyett azonban a rajzon jelzett (12) terelőlapot is alkalmazhatjuk. A terelőlapnak akkorának kell lennie, hogy az az út, 95 amelyen a levegő a diafragma hátsó oldalától a diafragma mellső oldalához juthatna, legalább olyan hosszú legyen, mint a kisugározandó hang egy hullámhossza. A terelőlapnak merev vagy súlyos, nem- 100 rezonáló anyagból kell állnia. A 4., 5. és 6. ábrákban feltüntetett készülék kürttel kapcsolatban való használatra van kiképezve. Ez esetben a (3) belső pólusdarab (13) hossznyílással bir, 105 amelyen át lép ki a hang. E (13) nyílásba illeszkedik a (14) kürt. A feltüntetett példánál a (15) diafragma közelítőleg parabolikus forgásidom alakjával bir, ami kis tömeg mellett merevséget nyújt. A (2) 110 működtető tekercs a (15) diafragma széléhez lényegileg a 3. ábrának megfelelő módon a (6) hüvely révén van rögzítve. A feltüntetett példánál a (15) diafragmát a pereméhez kapcsolt négy (16) fonál 115 tartja kellő helyzetben, melyek a diafragma mozgási axisára merőleges négy irányban feszítik a diafragmát. A
