90023. lajstromszámú szabadalom • Eke
Megjelent 193Q. évi augusztus hó 125-án. MAGYAR KIRÁLYI J^gK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90023. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eke. Kvasz Mihály kovácsmester Budapest. A bejelentés napja 1923. évi február hó 13-ika. Elsőbbsége 1924. évi május hó 10-ike. A találmány tárgya eke, mely az ismert ekéktől tökéletesebb munkájával különbözik. Lényege az eddigi ekék szántó szerszámját, csoroszlyáját és 5 szántóvasát helyettesítő forgó acélkés, mely a földben lévő gyökereket keresztülvágja és az elválasztott földszalagot a kormánylapra vezeti, mely azután azt a szokott módon megforgatva helyezi visz-10 sza a földre. A rajzon a találmány tárgyának egyvasú ekének kiképezett és állati vontatásra berendezett foganatosítási példája van bemutatva, természetes azonban, 15 hogy az eke, lényegben azonos kiképzés mellett, többvasú ekének is kiképezhető és gépi vontatásra is berendezhető. Az 1. ábra az ekét oldalnézetben ábrázolja, míg a 20 2. ábra annak felülnézetét mutatja. A 3. ábra az 1. ábra egy részletének nagyobb léptékű rajza, a 4. ábra ennek a 3. ábra I—I vonala mentén vezetett metszete és az 25 5. ábra ugyanennek a 3. ábrához hasonló nézete, más helyzetben. A 6. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala szerint és a 7. ábra a 6. ábrához tartozó oldalnézet 80 egy része. A 8. ábra nagyobb léptékű metszet az 1. ábra III—III vonala mentén, végül a 9. ábra metszet a 8. ábra IV—IV és a 10. ábra a 8. ábra V—V vonala szerint. 85 A megfelelően meggörbített és egymáshoz szegecselt lapos vasakból álló (1) ekekeret (ekegerendely) (1. és 2. ábra), a szokott módon, három (2, 3, 4) keréken nyugszik, mely kerekek közül a két mellső (2 és 3) az (5) eketaligatengelyre 40 . van erősítve és egymástól különböző átmérőjű, nevezetesen: a tarlón járó (2) kerék megfelelően kisebb átmérőjű, mint a már felszántott barázdában járó (3) kelék. Utóbbi, a találmány értelmében, az 45. említett forgó acélkés hajtására szolgál és e célból az adhésiót növelő, hullámalakúan meggörbített lapos vasból készült kapaszkodó koszorúval van ellátva. Az (5) tengelyre továbbá egy (6) kúpfogaske- 50> rék van felékelve, mely az eketaliga keretében ágyazott (7) tengelyre felékelt (8) kúpfogaskerékkel kapcsolódik. A (7) tengely a 3—5. ábrákon feltüntetett (9) hosszhasítékos hüvelyben végződik, melynek 55. hosszfuratában egy (10) tengely csúszhatik ide-oda. Utóbbi, a (9) hüvelyben fekvő, két diameriálisan szemközt fekvő (11) pecekkel van ellátva, melyek szántásra beállított ekénél a hüvely (12) hosszhasí- go tékaiba nyúlnak be, úgyhogy a (7) tengely és a (9) hüvely forgását a (10) tengelyre viszik át. A (9) hüvelynek a (7) tengellyel összefüggő vége kiöblösödik, úgyhogy az ekének a földből teljesen ki- 65 emelt helyzetében a (10) tengelynek és vele a (11) peckeknek a (9) hüvelybe teljesen betolt helyzetében (5. ábra), a (7) tengely és a (9) hüvely szabadon foroghat körül, azaz anélkül, hogy a (11) peckeket, 70 ill. a (10) tengelyt is magával vinné. A (10) tengely, másik végén, (12) kardáncsukló segélyével, egy (13) fogaskereket hordó kis (14) tengellyel van összekötve, mely a (15) nyúlványai (7. ábra) segélyével 75 az (1) ekegerendelyhez erősített (16) gyűrű (17) hüvelyében (csapágyában) van ágyazva. A (13) fogaskerék a (16) gyűrűre
