90021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megbetegedett vagy rekonvalescens egyének vérserumjából, valamint exsudatumjaiból és transsudatumjaiból az antigének és a specifikus ojtóanyagok elkülönítésére

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 125-án. MAGYAR KIRÁLYI jKB«L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90021. SZÁM. — IYh/2. OSZTÁLY. Eljárás megbetegedett vagy rekonvalescens egyének vérserumjából, valamint exsudátumjaiból és transsudátumjaiból az antigének és a specifikus ojtóanyagok elkülönítésére. Elektro-Osmose A.-G. (Gráf Schwerin Ges.) Berlin. A bejelentés napja 1925. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi julius hó 1-je. Ismeretes, hogy valamely ragályos (fertőző) betegségből való felgyógyulás után az egyén vérsérumjában nem jelentéktelen mennyiségű specifikus immuni-5 záló anyag található. Ennek a ténynek azáltal vonták le gyakorlati konzekvenciáját, hogy a betegségből kigyógyult egyének vérsérumját, tehát az úgynevezett rekonvalescencia-sérumot, egészséges egyé-10 neknél védőszerül használták fel az illető betegség ellen, valamint gyógyszerül az ugyanezen betegségben megbetegedett egyéneknél. Ismeretes továbbá az is, hogy az olyan egyének vérsérumjában, kik va-15 lamely ragályos betegségben szenvednek, olyan anyagok foglaltatnak, melyek a fertőzést egészséges egyénekre átvinni ké pesek vagy legalább is ugyanolyan fajtájú megbetegedési jelenségeket képesek 20 ilyen egyéneknél kiváltani. Az első esetben élő anyagokról, tehát közvetlenül kórokozóról (baktériumokról vagy egyéb virusfajtákról) van szó, míg a második esetben úgynevezett toxinokról, melyek a 25 beteg egyén vérében és egyéb nedváramaiban szoktak keringeni. Azt is tudjuk, hogy ugyanezen anyagok pathológiai ömlésekben, nevezetesen exsudátumokban és transsudátumokban is találhatók, melyek 30 fertőző betegségek folytán sok esetben a beteg egyének testüregeiben gyűlnek össze. Azt a megfigyelést tettük, hogy az ilyen pathológiai ömlésekben az antites-85 tek és antigének mennyisége általában nagyobb, mint az ugyanazon betegnek vérsérumjában lévő ilyen specifikus anyagok mennyisége. Belátható, hogy a tulajdonképeni immunizáló anyagok mellett egyidejűleg éli) io kórokozók és élettelen antigének (toxinok) jelenléte a vérszérumnak, valamint az exsudátumoknak és transsudátumoknak más, egészséges egyéneknél védő, ugyanazon betegségben szenvedő egyé- 45 neknél pedig gyógyítószerként való használatát igen jelentékeny mértékben megnehezíti, sőt sok esetben teljesen lehetetlenné is teszi, minthogy azok használatával mindenkor szükségképen együttjáró 50 kórokozó hatásuk veszélye. Azt találtuk már most, hogy az élő kórokozóknak és az antigéneknek a tulajdonképeni immunizáló anyagoktól való elkülönítését könnyen keresztül lehet vinni és 55 ezen az úton, a fertőző betegségek elleni küzdelem szempontjából, rendkívül fontos készítmények két sorozatához lehet jutni, nevezetesen először olyan anyagok sorozatához, melyeknek segélyével egész- 60 séges egyének számára, ugyanolyan fajtájú fertőzés ellen, védelmet nyújtani vagyunk képesek és másodszor tulajdonképeni immunizáló anyagok sorozatához, melyek ugyanazon fajtájú betegségeket 65 messzemenően gyógyítani képesek. Ezen két, teljesen különböző fajtájú anyag elkülönítése, a találmány értelmében, úgy vihető keresztül, hogy az illető folyadékokat, ismert módon, elvesszük a 70 beteg egyénektől és ezekben a folyadékokban a fehérjetesteknek olyan értelmű elkülönítését végezzük, hogy az euglobulint elválasztjuk a paraglobulintól és az albumintól. E célra itt a következő módon já- 75 runk el: Az illető folyadékokat mindenek-